Happy Endings vélemény

Megnéztem a teljes első évadot, és amennyi megvan a másodikból. Az alap az, hogy Alex (ugyanaz a színés, aki a Kim Bauert játsza) elhagyja Dave-t, méghozzá pont az igen kimondása előtt. És innen látjuk a mindennapjaikat, Alexnek van egy nővére, annak egy férje, akinek a legjobb meleg barátjához költözik be majd Dave, és van még Penny is. Szóval 3 csaj, 3 csávó, pont, mint a Jóbarátokban. Messze nem olyan jó, de aranyos, és szerencsére beleröhögések nélkül, szóval lehet élvezni a részeket. Könnyed, esős vasárnap délutánokon pizzazabálás közben, a kanapén punnyadva annak, aki szereti ezt a múfajt, pont jó lesz. Remélem még pár évadot megér....

http://mustheartv.blogspot.com/

összességében 10/8 nálam

Rád költi az állam, amit befizetsz?

Egyik nap ez volt a legfőbb kérdés itt a BBC-n. Hogy úgy érzem-e, hogy amit befizetek az államnak, pl TB-t, azt elköltöm-e aztán. Vagy kihasználom-e a segélyeket, szóval az addig befizetett adómat másokra költöm, vagy esetleg én is részesülök belőle (vagy másokéból).
Persze, hogy csak az emberek 20% érzi, hogy igen. Aki nem beteges, és nem munkanélküli hosszú távon, az ezt nem érezheti. Nem is értettem a kérdésfeltevést. Szerintem rendben van így, ahogy van. (Persze semmi nincs rendben, akkor lesz rendben, ha azok, akik azt állítják magukról, hogy azért kapnak állami pénzen autót, és lakástámogatást, mert értümk dolgoznak, majd nem lopnak annyit. Illetve nem lopnak. De most csak az elvről) Szóval maga a rendszer szerintem nem rossz. Hogy ha bármi bajom van, nem kell azon izgulnom, hogy állja-e a biztosítóm, hanem tudom, hogy bármikor elmehetek orvoshoz, vagy a kórházba. Az ellátás minpségét most megint kihagyom. De az ingyenes ellátás, és az ingyenes oktatás nekem alapnak tűnik. A segélyek már más tészta...

Milyen jó életem van nekem, ogy megvan mindenem, semmiért nem kell nagyon küzdeni, illetve nem akartam sosem olyat, amiért kéne nagyon. Van tervem, van álmom, szépen haladunk afelé, vannak bökkenők, volt majdnem egy éve egy Nagy Világmegállás, vannak fűjások, bánatok, rosszullétek, örömök. De irigylem magamat... ahhoz képest.

Marcus Collins - X factor UK

Most megy a döntő. Majdnem minden részt láttam (hátigen, a férjem ilyenkor legtöbbször dolgozik sajnos, jobb dolgom nincs szombat este, szégyen ide vagy oda... egyedül vagyok, mint a kisujjam).
Volt egy pár említésre méltő figura, pl. Kitty Brucknellnek szenzációs hangja volt, de valamiért az emberek nem sszerették. Nagyon szerettem még Craig Colton-t is, jókat énekelt jól. Aztén persze ott volt Johnny, akiről lehetett tudni, hogy nyerni nem fog, de hatalmas figura volt.
Aztán egyszercsak kiszállt a Kokós Frenki. Nem bántam egy cseppet sem, milyen pöcs haja volt már, hangja meg zéró. És vissszahozták az Amelia Lily-t, aki aranyos, meg jó hangja van, szépen énekel, de szerintem nem volt fair a többiekkel szemben. Főként hogy eljutott ide a döntőbe, benne volt a legjobb háromban. Hát komolyan majdnem írtam a BBC-nek (najó, ITV-nek), hogy ez így nem frankó. De végülis most kiesett, szóval mindegy. És akkor most maradt Marcus Collins és a Lillte Mix nevű lánybanda. A lányok jól énekelnek, én spec nem szeretem, de az érdemőket nem vitatom el. Viszont a Marrcus.... hát azért oda vagyok. Kedves arcú, helyes gyerek, alázattal fordul a munkájához, és tud énekelni, táncolni, fiatal, lendületes, minden frankó benne. Fú nagyon remélem, hogy ő nyeri meg. Tegnap ezt énekelte mentorával Gary Barlow-val, szerintem csodás.

Magyarázom

Szóval olyan dolgok vannak, amikre nincs befolyásom. Hiába izgulok, hiába csinálok bármit (állok fejen, hányom a cigánykerekeket, vagy tanítok pókokat móresre, akármi is legyen az), nincs befolyásom a dolgok menetére, ami történik, az megtörténik, vagy ha meg már megtörtént, megtörtént. Ebbe kéne belenyugodni, de olyan nehezen megy.
Tán mert félek a fájástól.
Tán mert felesleges reményeket keltek magamban, és csalódok nagyokat.
Koppanok.
Újra és újra.
Ejj.

Már mondtam

Már mondtam, hogy titkom van, nagy nagy titkom. Nem mondhatom el, viszont másra nem nagyon gondolok mostanában, és persze izgulok is rajta rendesen, így nem merek írni sem, meg semmi sem, nehogy ztán kikotyogjam, vagy hasonló.
Pedig lenne mit, csak nincs erőm. Elnézések.

Astro - X factor USA

Értem én, hogy ez egy verseny, és hogy előbb utóbb csak egy valaki marad, de ez most kiakasztott. A Leroy Bell kiesést megértem, mert mégiscsak 60 éves, és bár nagyon kedveltem, azért megértem. Astro (Brian Bradley) egy külön jelenség. Nem is tudom, hogy éves, talán 12-13, de úgy rappel, hogy csak. És midnen héten maga írta meg a szöveget, minden héten külön dolgozott ezzel, ls ez hihetleten önerőről, munkamorálról tanúskodik. Elképesztően tehetséges, kalapokat le előtte, őszintén remélem, és drukkolok neki, hogy azért kséőbb bejöjjön neki az élet. Mindazok mellett olyan helyes kisgyerek, hogy meg kell zabálni, és nem is neki való a hip-hop világ, de ha ezt választotta, remélem, hogy meg tud maradni tisztának.

Beteszem ide az Eminem-es előadását, de szerintem mind kiemelkedő volt.

Photo Friday: Graceful

Exeter Cathedral

Dumazsínház - Godot

Barták meglepetésszerűen elvittek minket a Dumaszínházba vasárnap, mármint tényleg meglepetés volt, amíg oda nem értünk, nem tudtuk, hogy hova megyünk. Amikor először voltam ott, akkor is így mentem, de ez nem erre a lapra tartozik.

Maga a Godot nagyon kicsi, össze ültetik az embereket, alig van hely, viszont ittam egy kellemes Villányi Portugiesert, a többiek sör-pálinka kombón voltak, állítólag a pályinka nem volt kiemelkedő.  Egyikünk evett egy hamburgert, nem kóstoltam bele, de kiválóan nézett ki, és aki ette, meg is dícsérte. Szép adag volt, nem túl sok, pont kellemesen ehető.

A műsoron: Feldméri Péter szerintem most nem hozta magét annyira, hallottam őt már viccesebben is, de kellemetes volt, amolyan előétel-féle, felkészített arra, ami még jön. Zsók Levente nekem új szereplő, nem láttam Showder-klubot egy ideje. Viszont remek meglepetés volt, még kicsit kiforratlan talán, vagy túlizgulós, nem tudom, mindenesetre olyanokat mondott, hogy térdcsapkodtam. Aztán jött volna a Szöllősy-Csák Gedeon Gergely, de késett, ezért Szupkay Viktor adott egy 10-15 perces szösszenetet. Látszik a rutin, kellő mennyiséggel szórta a poénokat, bár szerintem most kicsit összeszedetlen volt, lehet, hogy nem volt összerakva annyira még, de nem vvolt ez nagyon feltűnő, csak kekec vagyok, Viktor remek volt. Aztán befutott Szöcsögő (SzCsGG), és kabátban, táskában, és szerintem bemindenezve adta elő magát, az imént leírrt viccen kívül más annyira nem tetszett. Ő volt aznap a leggyengébb, sajnáltam, mert azért tud. Ennél sokkal jobban vgy többet.
És aztán jött az este fénypontja, ami mindentt vitt, Aranyosi Péter. Tőle még ilyen jót nem hallottam, végig vinnyogva vihogtunk, könnytörölve, egymást csapkodva röhögtünk. Fantasztikus volt.

Szóval köszönjük az estét, aki még nem volt, menjen.

Már megint, és egy vicc is.

Egy darabig nem tudtam írni, magamsem tudom, hogy miért, egyszerűen csak kifújt. Vagy lehet, hogy csak itt a Birkák Földjén tudok írni, és otthol meg nem.... vagy az izgulás már el is vette az eszemet. Bármi lehet. Naszóval voltunk otthon bő egy hetet, egy halom minden történt, szóval majd szépen lassan idecsepegtetem ami van.
Most csak leírok ide két viccet, amin ezen a héten röhögtem. Nem vagyok nagy vicc mesélő, meg sem tudom jegyezni általában. Az első részegen jobb, bartnőm mesélte, a másodikat pedig a Dumaszínházban mondták. (arról majd még írok)

1.
Zsiráf: hé, Dinoszaurusz, téged bejelölt Noé a Facebookon?
Dinoszaurusz: Nem, miért?
Zsiráf: Áááá, semmi, semmi

2.
Áll egy faszi az utcán, egy kutyával a kezében. Egy másik faszi odamegy hozzá és megkérdezi:
- miért fogod azt a kutyát, miért nem teszed le?
- mert nincs lába
- Tejóég, nincs lába? szegény kutya.... és hogy hívják??
- nincs neve se
- bassszus, szegény nyomorult, az hogy lehet, hogy nincs neve?
- minek, ha hívnám, úgyse tuda odajönni.


Kemény, mi?

Van ám

Nagy titkom. Nem mondhatom el. Igazából elmondhatnám mindenkinke, csak nem akarom. Fura ám titkot tartani, nem is vagyok nagy mestere, általában jár a lepénylesőm. De most alig merek beszélni, ki ne csűsszon. Titkom van ám, nagy nagy titkom.

Photo Friday: Rugged

My transexual summer

kép innen: www.thetvcollective.org

A második részt is megnéztem ebből a doku-sorozatból, és ahogy a múltkor is, most is ugyanaz fogott el, hogy mit nyígok én midnen hülyeségen, amikor ezek a sszerencsétlen transgenderek meg nem is jó testbe születtek. A műsor maga arról szól, hogy van 4 pasi, aki nő akarna lenni, ebből 1-nek most volt a műtéte - mármint amivel levágták neki a férfiasságát bizonyító tényezőt, és csináltak belőle lányt, van két tranny, akik vállaltan nők, nőiesek is, szednek hormonokat, viszont megvan az ékességük (és nem is biztos, hogy meg akarnka válni tőle?), és van egy, aki 2 hete kezdett nőként élni. Na ő pasi parókában műmellekkel.

Szóval ők heten minden hétvégét egy közös házban töltenek, megbeszélik, hogy mi van velük, ki hol tart. Aztán van 3 csaj, aki meg pasi akar lenni, ketten már hormonozzák magukat, szőrösek, a hangjuk mélyebb, elsőre nem tűnne fel, hogy csajok. És van egy, aki most kezdte, nála azért az ember elbizonytalanodik.... nem elég polót meg nadrágot viselni úgy tűnik. Az egyik szőrös csajnka már levágták a mellét, mert neki nagyon nagy volt, nem tudta jól leszorítani, azt mondta 4 kilót vágtak le. Hát az igen, az méretes.
Szívfacsaró nézni ám. Nem tudom elképzelni milyen lehet nem abba a testbe születni, ami vagyok, és ezzel küzdeni egy életen át. Munkát találni. Társat. És egy cosmó egyéb dolog, ami nekem természetes, nekik meg küzdés, megalázás, lenézés. Kőkemény.

Should I stay or should I go now?

Emiatt a szám miatt vettem meg az első kazettámat. Tejóég, ezeréve volt, manapság már aztán ilyen nincs is. Mp3. Mp4, meg a mittomén mi, Blu-Ray...

Na mindegy, olvastam ezt a cikket http://hataratkelo.postr.hu/dolgok-amiket-nem-tudnek-feladni, egy Svájcban 11 éve élő leírja, miért nem menne haza. Most nálunk is szóba került, mikor megyünk haza. DrB még maradna, pár évet is akár. Én már mennék, de lehet, hogy ha ott lennénk, meg jönnék vissza, Nem könnyű, mert az egyik oldalon a család és a barátok, a másik oldalon az életszínvonal, szolgáltaátsok, általános hangulat, mocsokmentesség van. Tiszta szívvel belegondolva.... nem is merek válaszolni.

Photo Friday: One

Már megint a citromlé

Ne,rég körbement egy levél, amit állítólag egy ausztrálországban élő magyar nő hobbiból lefordított (szívességként nekünk, a pórnépnek) a citrom jótékony hatásairól. Arról volt benne szó, hogy márpedig a citrom megöli a rákos sejteket. Először is a nő alig tudott angolul, voltak szavak, amiket egy az egyben átvett, és odaírta zárójelbe, hogy ezt nem tudom mi. Pl. colon (végbél), cell helyett cellát írt, miközben az sejt.... stb. Szóval a fordítás pont annyit ér, mint az iromány maga. Merhogy az orvosok ezt eltitkolják, hogy a citrom milyen jó, és minden rákosnak azonnal azt kéne innia, és azonnal meggyógyulna.
Már éppen kezdtem magam felfújni, hogy válaszolok, amikor egy gyógyszerész ismerős megelőzött ebben, és leírta, hogy igen, amennyiben a rákos sejtbe közvetlenül fecskendezzük a citromsavat, az megöli, de arra nincs semmi esély, ha citromlevet iszol, akkor megölöd a rákos sejteket. Nyilván. És nyilván rá is jöttek volna már ennyi idő alatt ha nem is az orvosok, de az emberek csak úgy magukba. Ne vicceljünk már.

Akinek bármi komolyabb betegsége van, megtalálja azokat az alternatív módszereket, amik segítenek, ha nem is meggyógyulni, de csökkenteni, javítani. Acitromlének van egy általános immunerősítő hatása, jót tesz a gyomornak (ha birod), lugosít (csak és kizárólag magában, vízzel), zsírt éget, és fullon van C vitaminnal. Szóval jót tesz.
Én már egy hónapja minden reggel iszom egy pohárkával, pont most gondoltam, tán kicsit abba kéne hagyni. Meglátjuk
.... mindenesetre nem bírom az ilyen pöcsöket, akik minden hülyeséget írkálnak összevissza, alap és megfontolás nélkül.

Öltözködnek Birkaföldén

Hát eleddig kellemesnek volt mondható az idő. Felhős, esőlógós, de olyan 13-14 fok midnig volt. Aztán egyszercsak elvették a tizest, és maradt a 3-4 fok. Persze vettem egy télikabátot, és egy sál-sapka-kesztyű szettet (nagyon helyes, de most ez nem lényeg). Örömmel és mosollyal az arcomon távoztam a boltból, majd körülnéztem a helyi Váci utcán (Váci utca.... cöh.... ali van 300 méter az egész, és a boltok egy része említésre sem méltó, vagy kaszinó sok sok játékautomatával, vagy fogadóiroda), és az emberek öltözködésében annyi a változás, hogy felvettek egy pullóvert. Merhogy eddig polóban jártak nagyrészt, főleg ha kisütött a nap. Hát én meg dunyhakabátban leszek és kész. Legalább tudják, hogy nem vagyok birkaföldi

A zirígy

Hogyan lehet nem irigykedni, amikor valamit nagyon akarok, de nagyon nagyon, és még annál is sokkal jobban, és másoknak van? Nem mindenkinek, van akinek ennél is kevesebb. Szóval van aki fosabb helyzetben van, mint én, mégis azokra irigykedem, akikneek jobb.
És most nem általános élethelyzetről van szó, mert a körülményeimmel, életemmel nagyrészt, és jobbára meg vagyok elégedve. Egyetlen dologról van szó, ami kell nekem, nincs, nem tudom, hogy lesz-e, feltehetően nem, mert ott még nem tart a világ.
Szóval irigykedem, és szégyenlem magam miatta. Jó lenne nem. Csak nem tudom hogyan kell kikapcsolni. Azt meg végképp nem tudom, hogyan tudnék emiatt másoknak örülni, amikor én meg vágyom rá.
A másik megodlás, hogy egyszerűen azt mondom, nem is ciki irigykedni. Neem rossz az, hanem természetes. Hiszen ha valakinek az van, ami neked nincs, akkor kívánhatod az övét, és magadban szídhatod, hogy neki meg van.

Nyilván nem érted miről van szó.... nem baj. Nem akarom elmondani, vagy ide leírni, mert akkor még valóságosabb, és itt én azért vagyok, hogy ne ezen izguljak. Hiszen a nemizgulás művészetét próbálom felfedezni, eleddig nagyon kevés sikerrel.

Leroy Bell

Az ámerikai xfaktorban neki drukkolok. Van még pár, akinek, de most ő jött elő elsőre. 59 éves, csodás hanggal, és remek ránézni is.
Ezt hallgasd meg.

Curb your enthusiasm vélemény, az első évad alapján

Már mondtam, hogy sorozatfüggő vagyok, sok sszart megnézek. Ezt teljesen véletlenül találtam, itt mondjuk adjék TV-ben, otthon ha jól tudom nem, csak DVD-n jelent meg, Félig üres címmel.
Az első rész után azt hittem, hogy sosem nézek meg még egy részt belőle. Aztán egyszercsak rávettem magam, és végignéztem a komplett első évadot.... és megérte. Egyes helyeken visítva röhögtem, annyira jó. A karakter emlékeztet a mailvadászra, megy ártatalnul az életén át, és aztán valahogy mégis beleköt valakibe, vagy belékötnek, mindenesetre random emberekkel kezd el veszekedni, és a végén mindig ő jön ki hülyén. Larry David hatalmas, pont jó karakter erre, ráadásul úgy csinálták meg, mintha doku lenne, vagy valóságos, rendezés és egyebek nélkül. Néha belépnék a képbe, és megmondaném nekik, hogy bázzeg, hát hallgassátok már meg egymást! Nagyon kiváncsi vagyok a többi évadra, valőszínű ma elkezdem.

Összességében 10/9 pont.

Photo Friday: Public Space

MSC Musica

ehhez nincs címem

Fura egy idegen országban, idege temetőben egy vadidegen sírjára gyertyát tenni. Itt nem is szokás. Temetőbe menni sem, gyertyázni sem.
Kinéztem egy régi, olvashatatlan feliratos sírt, meggyújtottam 4 gyertyát. Elkezdtem beszélni, ahogy szoktam, de jött valaki, megzavart, elszégyeltem magam, elfutottam.

Hiányzik otthon a csípős hídeg, reggeli köd, délutáni sötétben ezernyi gyertya, az avar.A fojtogató sírás a torkomban, az öröm, hogy azért még sokan vagyunk a családban, a közös teázás temető után, lehegetve lefagyott kezünket.

kultúr percek

Az idő lassan telik, de gyorsan múlik
(Alice Walker)

bort cimkéjéről

kép innen:
http://sipyourstyle.com.au/?tag=padthaway

Ma ünneplek. DrB mlóeban, így egyedül. Ehhez vettem egy üvegcse bort is, és szokás szerint címke alapján választottam. Ez most a Morse Code, egy ausztrál száraz vörösbor (Henrys Drive borászatból levő Shiraz), ahogy néztem nem túl népszerű itt a neten. Valóban kissé savas, savanykás, de szerintem kellemes, erős, szinte mellbevágó. Pont ez kellett nekem most.
Naszóval címke alapján választottam, aszerint szoktam legtöbbször. Volt egy jobb is, már bánom, hogy nem arra mentem rá, de eljön még az ő ideje, és akkor megmutatom. Az frankesz volt.
Ez is jópofa szerintem, bár a képen nem Shiraz van, hanem Chardonnay, de a lényeg ugyanaz.





And now something completely different


Az tudja valaki, hogy a ntegeri sügérnek milyen íze van? Nagyon hal? vagy olyasmi, mint a tőkehal? Már olyan sokat hallottam, hogy kipróbálném, de finnyásságom, és halnemszeretetem megakadályoz. Merjek venni? Mivel nem tudom milyennek kéne lennie, megy a para, hogy elbúrom, és elvileg akkor pocsék. Nos?

Tandoori csirke, sárga paprikás rizzsel

Izgalmas, indiai ízek, mert itt ez a menő. A csirke kiváló grill partikra, a rizst önmagában salátával is jó enni.

Tandoori csirke
Ami kell hozzá 8 főre:
2 citrom leve
2 fej hagyma, apróra vágva
fejenként 2 csirkecomb bőre nélkül
kis olaj

a páchoz:
3 dl görög joghurt
3-4 cm ujjnyi vastag gyömbér
4 fokhagyma gerezd
3/4 evőkanál garam masala
3/4 evőkanál őröl kömény
1/2 evőkanál chilli por
1/4 kanál kurkuma

A citromlevet összekeverjük a hagymával és a paprikával egy olyan tálban, amiben aztán majd pácolni tudjuk a csirkéket. A combokat bevagdossuk kb 3 helyen, majd a tálba tesszük, bedörzsöljük a citromos-paprikás hagymával, és 10 percig állni hagyjuk. Ezalatt megcsináljuk a pácot - összekeverjük a hozzávalókat, majd legalább 1 órán át állni hagyjuk a hűtőben. A legjobb, ha ott hagyjuk egész éjszakára.
Felmelegítjük a grillt, ha van, ha nincs, akkor a sütőt, magas fokozatra. A csirkéket rácsra tesszük, kicsit megolajozzuk, és oldalanként 8-10 percig sütjük, amíg kellemes puha és átsült lesz. A rács alá tegyünk tepsit, hogy a lecsöpögő pácot könnyebb legyen takarítani.

Sárga paprikás rizs

Hozzávalók 4 főre:
kevés olivaolaj,
1 hagyma apróra vágva
1 kaliforniai paprika apróra vágva
1 hüvelykujjnyi gyümbér
25 dkg basmati rizs
1 evőkanál kurkuma
6 dl zöldség alaplé
2 dkg pirított szeletelt mandula

Az olajat felmelegítjük, beletesszük a hagymát, a paprikát és a lereszelt gyömbért, majd kb 5 percig hagyjuk kevergetve párolódni, amíg kicsit puhul. Belekeverjük a rizst és a kurkumát, majd 1 percig szintén keergetve pirítjuk, majd hozzáöntjük a zöldség alaplét, megvárjuk amíg gyönygözni kezd, ekkor lefedjök, és további 12 percig főni hagyjuk. Ezidő alatt a fedőt ne emeljük fel. 12 perc múlva levesszük a rizst, 5-10 percig hagyjuk még párolódni a fedő alatt, majd bekukkantunk alá. Ha a rizs puha, csak maradt még kis víz alatta, akkor hagyjuk, még pár percig a fedő alatt. Ha kész, belekeverjük a mandulát, és ízlés szerint sózzuk.

A szív kutyája

Már nagyon régóta olvasok. Tizenéves életem nagyrészét komoly irodalmi hízással töltöttem, heti egy-két könyv befalásának következményeként. Kabátzsebemben, táskámban mindig volt könyv. Huszas éveimben, ez kicsit alábbhagyott, de könyv még mindig volt nálam. És kicsit változott a minőség. Rákaptam a ponyvára. Biztos azért, mert akkor már komolyan dolgoztam, aztán vezető is lettem, tele volt a fejem a munkával, a mindennel, elkezdtem komolyan bulizni is, részegen meg nehéz olvasni. Másnaposan sem élmény.
Mostanra lelasssultam - magamhoz képest, DrB még mindig húz, ha több mint 3-4 hétig nyúzok egy könyvet, hogy fú, még midnig ezt olvasom? Neki az 3-4-5 hónap is akár.
A legultolsó pár könyvem ponyva volt megint. Aztán jött ez. A szív kutyája. Van a másik is, a Dzsungel a szívben, az előbbiben lányok írnak az apjukról, a másikban az anyjukról. Novellákat. És hát fffhhűűűű. Kemény dolgok vannak, jól mellbevágott, és most lubickolok benne, és elcsodálkozom. Hogy micsoda fantáziák vannak. Ajánlom mindenkinek, aki más szemszögből szeretné megvilágítani kapcsolatát az apjával.

Photo Friday: Wide Angle

Citromos tőkehal bazsalikomos csicseriborsópürével

Könnyű, gyors, finom étek, mindenképpen megéri kipróbálni. Én csináltam hozzá még barna rizst is.
Egészséges, jót tesz az emésztésnek.

Ami kell majd hozzá, ha 2 főre csinálod:
2 fürt koktélparadicsom
2 tőkehalfilé
1 citrom leve és reszelt héja
480 gr szója bab (fagyasztott vagy konzerv)
1 fokhagyma gerezd
bazsalikom levél és szár külön-külön
1 deci csirkehúslé vagy zöldségleves kockából készült lé
olivaolaj

A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A paradicsomot megkenjük kevés olivaolajjal, sózzuk, esetleg borsozzuk. Betesszük a sütőbe kb 5 percre, amíg a héja el nem kezd repedni. Ekkor hozzátesszük a halat, rátesszük a citrom reszelt héjának javát, egy kevés citromlevet, sót, borsot, és egy kevés olajat. Készre sütjük (a hal hamar megvan, kb 10 perc alatt. Akkor jó, amikor már könnyen szétválik és mindenhol fehér)
Közben a csicseriborsót, ha fagyasztott, akkor 3 percig főzzük, amíg megpuhul. Ha kész, vagy konzervet használunk, akkor lecsöpögtetjük, összemixeljük egy kvéss olajjal, a fokhagymával, a bazsalikom szárával, a citromlével, és a zöldség alaplével. Ízlés sszerint sózzuk, borsozzuk.
Tálaláskor durvára vágott bazsalikommal diszíthetjük.

végre

tök jól vagyok. És most nem csak lelkileg, fizikailag is. Nem fáj, nem vagyok fáradt, jól vagyok. Ilyenkor a világ is jobb, komolyan, átváltok HD-re. Fasza.

mi az egészséges valójában?

Francba vele. Néha már nem tudom mit lehet, mit nem, mindig egymásnak teljesen ellentmondóságokkal találkozom, mindegyik hihető, de ki tudja. Persze, nem kell túlparázni, egyetértek, de mégis szeretnék egészséges lenni.
Egyek húst? Ne egyek húst? A citromos víz most akkor savasít, vagy lugosít? Este már tényleg nem ehetek gyümölcsöt? A finomított cukor, liszt, fehér rizs tényleg maga az ördög? A rántott hús is Lucifer? A pálinka végülis tisztít, vagy csak hízlal?

Hát nem leszarom? Nincs jó megoldás.

Photo Friday: Little

k vs c

No, hát itthol végre, pár pálinka után vagyok, szóval gond, az most nincs. Erre vártam már egy ideje, hogy ez legyen. Gondnélküliség.
És ócska TV. (nemcsak itthol, van az mindenütt. Igen, ma a pályinka beszél)
Na, de szombat este van, és ilyenkor mindenütt az X megy. Itt a faktor, ott a factor. Névban csak ennyi, de egyébként az a pár óra (konkérte 6) amit én most azért utaztam, hogy most itt jólérezhessem magamat a panyolaival, kevés a minőséget leírni. Ez itt a Magyarnemzet Bestmagazinja. Nem leszólni akarnám az itthoni tehetségeket, de akik kint kiestek az ultsó 32-ből is többet tudnak élből, mint akik itt a finalistákként előadták magukat. A 12-ből egy sem mehetett volna ott semedddig sem. Najó, max 3. Tényleg nem fikaként, leszólásként, vagy rosszmájból (egyre rosszab májból, így a pálinka után), de ez vékony. És nem csak ez, hanem a show, a műsor minősége is csak halovány, de ultrahalovány utánzat. Látszik a pénz.

no, akkor most szerelmem pálinka légy az enyém.
Mert én.

na majd most

Na majd most tényleg elkezdem a nemizgulást megtanulni. Itt az ideje, mert már lassan egy évem rámegy (2 hónap a híjja). Most keményen koncentrálok. Amikor eszembejut, mélylevegő, erősen másra gondolás. Ez most éppen szinte lihegés szintjére juttat, de nem érdekel.

Szóval hajrá valami szebb felé. Senki nem tudja megmondani, hogyan éljek ezzel, senki, akit ismerek, és elhiszem neki. Mert az internet tele van, a google a barátom, bármikor felteszem neki A kérdést, valaki válaszol. Csak ilyenkor elképzelem, hogy ez valami szőrösmellű kövér sapkás kaminonsáfjőr Iowa-ból. Vagy Nebraskából. És nem hiszek neki.

Ja, azt tudtad, hogy a műtőruha nagyon szexi?

Akváriumok

Állok este az ablak előtt, mosogatok, forgatom a habso vízben a poharakat, bögréket, villákat, kanalakat, a sorrend fontos, anyám tanította. Bambulok. (Régebben sokat sírtam mosogatás közben valamiért ott jött ki. Ma már nem) Nézek ki az ablakon, velünk szemben lakások, ugyanolyan kockatömbökben, mint amiben mi lakunk. Függönyök nem behúzva, elmosolyodom, látom DrB-t, ahoyg ablkaról ablakra jár, és minden függönyt behúz. Ez a fóbiája, a függöny. Függöny nélkül nem is érzi jól magát. Ha ki van húzva, feszeng. Viszont így meg pont belátok. Ott egy pasi, jön, majd megy, majd megint jön. Halványfényben. Egyedül. A másikban másik pasi. Olvas talán? vagy ír? Egyedül. Neonban.
És akkor csapott meg. A magány, ami ezekből az ablakokból árad. Megragadta a legbensőmet, megfenyegetett, hogy tudjam. Értem is eljön. Itt ólálkodik, várja mikor adom meg magamat megint neki. Mert szeret engem, jól érzi magát velem. Fenekedik.

Ezentúl este behúzom a függönyt. Nem a nem-látom-nincs-is vezérel, hanem DrB-t húzom olyankor pajzsként magam elé.

Hogyan? Szomor

Most szabadultam, de még fáj. Mindenhogyan fizikailag is. Néha úgy érzem nincs tovább, inkább feladom az egészet, leszarom, majd lesz valami, egyszer minden eljön. De én ezen mégegyszer nem megyek át, mert nem bírok, nem bírom,
Hogyan teszek rendet a fejemben, ahol most csak csomók, kövek, és mocskos víz van?
Hogyan bírom rá magamat megint, a továbbra? Tovább lélegzésre?
Hogyan nem leszek szarul megint?
Hogyan nem leszek depressziós? Vagy végtelenül szomorú?
Hogyan éljek?
Hogyan éljek ezzel?
Túl? nem eléggé?
Miért nem mondja meg valaki végre?

a mindent jobban tudó

Van ez a fajta ember. Aki mindent jobban tud, mindent jobban csinál, mint te. Utálom. Azért mert elveszik azt a mini önbizalmamat is, ami van (na most az önkéntes bevásárlásról beszélek). Lehet, hogy nem tudom mindenről, hogy micsoda, lehet, sőt, biztos, hogy ő jobban tudja, de meg is kérdezem tőle. Viszont pakolni tudok. Egy dobozba betetrisezni a dolgokat, az megy. De csak azért is odajön, és okoskodik vele, kipakolja, majd bepakolja ugyanúgy. Fosul esett. No.

hullámvasút

És nem érzelmi összevisszaságról van itt szó, hanem az igaziról. Mert hogy én nagyon félek, de nem is kifejezés, hogy mennyire. Amikor utoljára ültem ilyenen a Práterben, egy éve, ameliyk gyorsan fejjel lefelé, csavarva ésatöbbi, akkor majdnem meghaltam, És most szó szerint, azt hittem ott vége van mindennek.
Volt nekem egy pasim még régen, aki a Vidámparkban közölte velem - miután csak dodzsemezni, szellemkastélyozni voltam hajlandó -  hogy ez itt egy fun fair, tehát itt legyen neked fun-od. Nem volt. Azóta sincs. Csak a halálfélelem.

Viszont másokat nézni, ahogy nekik van, illetve nekik sincs, egyszerűen feldobta ezt az esős napomat:
http://index.hu/video/2011/10/01/attraktor_vidampark/

Photo Friday: Animal

a bizony

A legrosszabb rész a bizonytalanság. A jelek kutatása, felfedezése, majd ugynezen jelek nem látása, további obszesszív figyelése. Amikor kétpercenként. Amikor másra sem. Amikor mindent kipróbálsz, hogy kiverd a fejedből, mégsem megy. Nézegetsz, figyelsz erősen befelé, hátha megsúgja valaki vagy valami odabent, hogy akkor most minden rendben lesz, vagy ma van a napja, amikor.
Az internet összes oldalát kiolvasod, csodákat keresve, vagy újabb és újabb kuruzslók gyógyszereit, teáit, krémjeit próbálod ki. Mindenki azt mondja, hogy koncentráljak másra, mert ez így nem jó. Kösz b*meg, tudom, hogy nem jó. Nekem a legkevésbé az. De már tényleg minden figyelemelterelést megpróbáltam, mégis vannak napok, amikor nincs más, csak ez a fosban tapicskolás.

Lehet, hogy meg kéne próbálni ebbe belenyugodni, hogy ez a nap erre szánódik?Hány ilyen napom lesz még?

Dachstein túra - jégbarlang és szurdok

Ezen a napon kicsi lazább programot terveztünk. Legláabbis azt hittük, hogy az lesz. Először is Werfen-be mentünk, a híres Eisriesenwelt jégbarlangba. Werfennél a jeleket követve könnyen el lehet jutni a bejárathoz, no nem a barlang bejáratához, hanem az őt bejáratához. Itt lehet megvenni a jegyet, ami 19 EUR, ebben benne van a belépő a barlanga, és a 3 perces felvonóhasználat is. Itt lehet venni képeslapokat is, ez esetleg azért fomtos, mert a barlangban nem szabad fényképezni.
Az út úgy néz ki, hogy vn 20 perc séta fölfelé, majd 3 perc lanovka, majd mégegyszer 20 perc séta fölfelé. Ekkor jutsz el a barlang bejáratához. Itt kb 20 percenként indulnak a csoportok, de ha sokan vannak, akkor gyakrabban, 30-40 ember megy be egyszerre, vezetővel, karbidlámpákkal. A barlangban 0 fok körül van, a látogatás hossza 70 perc. Érdemes felöltözni.
Szerintem nem érdemes kihagyni, hatalmas élmény, és gyönyörű... Az összes egyéb érdekességet meg úgyis elmondják ott, jobb is az, mintha én írnám le.

www.eisriesenwelt.at

A nap második felében a Liechtenstein szurdokban sétáltunk, ez nem túl hosszú, jól kiépített, kellemes út, a végén egy vízeséssel. Jókat lehet fényképezni, de nyáron tömeg lehet, szóval nem mindig élvezetes.

Nem is könnyű

Nem is tudtam, de bevásárolni másnak nem is olyan könnyű. Ma reggel 9től dél3ig bevásároltam másoknak, ilyen önkéntes jótékony alapon, és hát nem mondom, utána elég jól ment a délutáni szieszta. Mert az oké, hogy odaírja, hogy egy kenyér, na de mekkora? barna? fehár? sokmagos? teljes kiőrlésű? szeletelt? toast? És ez csak a kenyér. ha azt írja, hogy egy doboz keksz.... és persze még midnig van egy halom termék, amit nem ismerek. Pl. odaírja, hogy 1 Horlicks. Asse tudom melyik sorban keressem, miaz, müzli? joghurt? csoki?

De a kedvencem az továbbra is az, hogy amint rájönnek, hogy külföldi vagyok (beszélgetésünk második másodpercében) rögtön lassan és hangosan kezdenek beszélni. Aztán a második percben meg közlik, hogy milyen jól tudok angolul. Na de mégis úgy folytatják.

És a mai napunk fénypontja ez a Carlsberg reklám:

kéne, nemkéne

Nem kéne izgulnom. Meg kéne végre tanulnom a nemizgulás művészetét. Hogyan csináljam?

Photo Friday: Inside

Dachstein túra - a Hegy

Szeretem a hegyekeet, mert hívnak valahova, ahova alig van merszem elmenni, úgy, ahogy kéne. Helyesbítek, már nincs is merszem, régebben még volt valamennyi, de elmúlt. De azért a hegyek hívnak.

Szóval turistakéne felmentünk a Dachstein tetejére, közel 3000 méter magasba. Busszal mentünk a szállásról a szállásadóink javaslatára. Ramsau am Dachstein után Schildlehen végén van az út fölfelé a kabinos felvonóhoz (rélgen mi minden ilyet lanovkának hívtunk) A jegy ára 31 EUR/fő odavissza, hát így érdemes megvenni, mert ha nem, akkor ahhoz mászócucc kell. 20 percenként megy egy felvonó, mi kb háromnegyed órácskát álltunk sorba, kb. 11-re értünk oda. Ha hamarabb megyünk, akkor biztos jobb a helyzet. A hegyen hideg van, és ritka a levegő, a hőmérsékletet érdemes előre megkérdezni, ma pl 4 fok van fent, amikor mi voltunk 15 volt kb. De minden megtalálható itt: www.derdachstein.at  Mi elsétáltunk a Seethalerhüttéig, ez kb 45 perc oda, és kicsit kevesebb vissza, mert odafelé van az emelkedő.  

Visszafelé legondoláztunk, aztán az Austria Hütte érintésével mentünk el Schildlehenig. Szép út, olyan igazi Ausztria-élmény.  
Az út nem megerőltető, mert végig lefelé megy, viszont nagyobb élmény, mint a kocsiban cikkcakkozni lefelé. Schildlehennél megint jár a busz, ami ha kell tovább visz Ramsau am Dachteinig.

A nemizgulást megtanulni

Egy ideje igyekszem ezen, hogy ne izguljak. Hogy ne folyton ugyanarra gondoljak. De nem megy, most már ott tartok, hogy átadom magam az izgulásnak, és annyit izgulok, amennyit jólesik. És akkor rájöttem, hogy nem is az izgulással van baj, hanem a kétségbeeséssel, amibe az izgulással lovalom magamat.

Szóval akkor mondd meg, hogyan lehet nem izgulni? Hogyan lehet nem rákattani valamire? Divatosan hogyan ne görcsöljek rá? Ha tudod, áruld el nekem, mert nem szeretem azt a sötét helyet, ahova az izgulás elvisz. Sem a rémálmokat.

Entourage vélemény 2

Végignéztem 7 évedot, már csak 1 van hátra, de az most nincs itt. A történet egyre jobb lett, kezdett érdekelni is, hogy mi van. Továbbra is bizonyos szereplők viszik előre az egészet.

kép innen:http://quietpoolperspective.blogspot.com/ 

A legjobb Ari Gold (Jeremy Piven) még mindig, és amilyen szavakat a szájába adnak, és ahogy előadja, hihetetlen, ezért megéri megnézni. Tökéletesen alakítja a neurotikus, mindenre képes, szavakat őrületesen forgató ügynököt, olyannyira, hogy szerintem inkább ügynöknek kéne lennie, nem színésznek. Hatalmas, komolyan az összes eddigi filmes élményem szerepli sorában az első háromban biztos benne van.
A képen éppen az ajelenet, amikor úgy rúg ki embereket hogy paintballal lelövi őket. Kegyetlenül. Jejj.

Vinny Chase (Adrian Grenier) viszont szerintem szar. Egysíkú, még akkor is, amikor rájön a fenegyerekeskedés, és repülőből ugrál ki, és motort vesz, vagy kokainozik. És egyre pöcsebb formát hoz, és nem csak azért mert drogozik, hanem már előtte is eléggé idegesítő volt.


Még azért érdemes megnézni, mert elképesztő emberek szereplenek benne, magukat vagy másoakt játszva. Remekül ötvözik a kamu való életet a fikcióval. Összességében 5-ből 4-et adnék. Ari Goldért
.

Freud?

Hát az milyen, amikor megírják nekem a legféltetteb titkaikat, és amikor válaszolok, véletlenül belekerül más is a címzettek közé? Hogy fordulhat elő?
Most meg mosom a szart persze, de szinte biztos, hogy az életben többet bennem nem bízik meg, pedig úgy örültem, hogy segíthetek.
Ez a Freud-i elírás? és ennek örül?
Hát mondjuk ez még jobb, mint amikor ismerős továbbítani akart, de válaszolni sikerült, és benne volt hogy "mit képzel magáról ez a buzi kis fasz?" Hát ennél a helyzetem jobb.

Dachstein túrák - a szállás

Nem is írtam még a Dachstein-i túráinkról, pedig arról érdemes. Szóval idén Ausztriát vettük célba, mert DoktorB még nem volt, én meg romantikusnak találom a hegyek, tavak, muskátlit összegét. Dachstein-et néztük ki, mert a közelben vannak városok, és rengeteg a túraútvonal - ezek többnyire pirosak, amiket mi nem bírnánk, de akadt köztük kék is, azokat szépen kényelmesen meg lehet mászni. Vannak feketék is, de ahhoz meg mászófelszerelés kell, erre meg a Nagy Világmegállás óta nem is gondolok.
A szállásadóink is segítettek kitalálni, mi legyen. A szállásunk Schildlehen-ben volt, ez Ramsau am Dachtein után van egy nagyon kicsivel, ott, ahol a busz felfordul a Dachteinre menő felvonóhoz. A Residence panzióban szálltunk meg, az apartmanunk 60 EUR/ éjszaka volt, reggelivel. A szoba, vagyis inkább lakás egy tágas nappaliból, kellemes méretű hálóból, fürdőből és tisztességes konyhából állt, sőt teraszunk is volt, ami a Tauern-ra nézett. A reggel bőséges volt, nem büfé, de bármiből kérhettünk újat. Ott is vacsoráztunk, 3 fogásos finom, hatalmas adagok. A tulajdonos házaspárból a pasi belga, a nő horvát, más több mint 20 éve élnek ott és vendéglátnak, nagyon barátságosak, segítőkészek, szívvel-lélekkel csinálják ezt, elképsztő törzsvendékörük van, érthető módon.
Tényleg csak javasolni tudom. A túrákat is szépen megírom majd.

Photo Friday: Glowing

Borsós, pancettás krumplisaláta

Kellemes, egyszerű köret, melegen és hidegen is igen jóízű.

kb. 6 főre adom meg a hozzávalókat.

80 dkg (vagy 1 kg is lehet) apró újkrumpli, megmosva, megdörzsölgetve
30 dkg zöldborsó (fagyasztva)
14 dkg pancetta di cubetti, vagyis kockára vágott baconszalonna (a pancetta valóban finom)
fél citrom leve
maroknyi aprózott bazsalikom (esetleg menta is)

sós vízben puhára főzzük a krumplit, a főzés utolsó perceiben hozzáadjuk a zöldborsót is. Mialatt a krumpli fő, a pancettát serpenyőben ropogósra sütjük, majd levesszük a tűzről, hozzátesszük a citromlevet, kis borsot, a krumplit és borsót, majd a többi fűszert. Kész is vagyunk

A Jóisten?

Az Isten jó. És ha ő jó, akkor csak jó dolgokat teremthet, ahogy a jó almafa is csak jó almát teremhet. Szóval akkor én is jó vagyok.

De miért nem vagyok jól?

Photo Friday: Near

ez már csak a szokásos. Szomor

Mindig, amikor, akkor.
 És annyira, hogy.
Már csak a lélekzet maradt, mert nem tudom, hogy meddig tudok még felállni. Vagy ha azt már nem is, legalább még feltérdelni, négykézlábra, hogy egy utolsó levegőt vegyek, egy utolsó erőfeszítést, hátha. Az állandó miért pont én már el is műlt, már túl régóta tart. A bizonytalanság is. A rosszullétek is. A betegség is. Mesmer vagyok és beteg. Szia Mesmer.

Photo Friday: Recreation

Entourage vélemény (első 3 éved alapján)

Két dolog miatt néztem csak meg. Az egyik, mert most itt csak ez van velem, a másik, meg mert rokon javasolta. Elsőre nem tetszett. Ha lenne nálam más film is, inkább azt nézném, de nincs, csak olyan, amit már láttam. Így túljutottam az érdektelenségi fázison. A cím frankó, a magyar hülyeség (Törtetők.... pont nem erről szól balfékek. a kíséretről szól, ami a sztár mellett, mögött halad. Olyan szépen megmutatják több sztár, többféle kíséretét)
Csak az első három évadot láttam, hátra van még van 5 ha jól láttam, és most már meg is fogom nézni. Nem maga a történet érdekel, vagyis az is egy kicsit, hanem ahogy előadják, az a fenomenális. Kettő tetszik nagyon, Ari az ügynök (Ari Gold, színész: Jeremy Piven), a másik meg Drama (Johnny Chase, a színész: Kevin Dillon). Szerintem miattuk érdemes nézni, mert az alakításuk hatalmas.
A történet elég egyszerű, nyilvánvalóan önéletrajzi ihletésű (Mark Wahlberg talán??), egy színész életét mutatja meg, Hollywoodban, őrülettel, bulikkal, ügynökökkel vitákkal, barátokkal, szóval a kísérettel. Azt lehet látni, hogy a pénzt nem sajnálták belőle, kurva jól van megcsinálva. Néha unalmas, de minden részben van valami, ami miatt kihagyhatatlan.
Összességében 5 pontból 4-et adnék érte.

Rosszullétek

Érzem, amikor elkezd támadni. Úgy kezdődik, hogy melegem lesz, de nagyon, szóval leveszem a kabátomat, pulóveremet  Erre mondják, hogy kiver a víz, meg hogy hideg verejték sallala. Hát tényleg. Szóval melegem lesz, majd elkezd megindulni a fejemben a kábaság, mintha minden ép gondolat helyére egy vattaköteg mászna be. Ekkor még néha tudok koncentrálni, hogy eltűnjön, néha sikerül is. De amikor nem. Aztán felfordul a gyomrom, hányingerem lesz, a fejem kóvályog, szédülök, a vérnyomásom eltűnik. Mélyeket lélegzem, hogy ne hányjak, legalább ne itt, a városban, ne mások előtt megint, az olyan megalázó. Elkezdek padot keresni, mert le kell feküdnöm. Csak az a pad jó, ami valami park eldugott sarkában van, főleg, ha nem süt a nap. Ha süt a nap, akkor csak leheveredtem napozni. De amikor mondjuk csepereg, és 10 fok van, kínos pólóra vetkezve fetrengeni... nem egyszer szóltak már be, hogy a részeg kurvaanyámat. Ha megvan a pad, fekszem, meditálok fél órát, hogy minden lélegzettel jobban vagyok, egyre jobban vagyok. Kicsit használ, kicsit jobban leszek, fel tudok állni, elmegyek a kocsiig. Bassza meg, 45 perc hazáig az út. Jóvan nekilódulok, a kezem kezd bénulni, nem érzem a kormányt, aztán már a váltót sem. 100-al megyek, de pontosan tudom, hogy a reakcióidőm olyan, mintha 3 pálinkát ittam volna meg kísérővel. Parázok. És megint hányinger. Parkolót keresek, kidőlök a hátsó ülésre két órára, a becsukott szemem mögött árnyákokból látom, hogy néha benéznek. De gáz. Próbálok aludni, de nem megy, görcsösen szorongatom a kocsikulcsot, hogyha hányni kell, ki tudjam nyitni az ajtót, mert egyébként bezárom magamra, mert a táskám elöl maradt, a GPS még fent van. Szédülök, fáj a fejem, hánynom kell, és már a lábam sem érzem. Anyám, csak múljon már el.... vagy hadd múljak el én.
Két óra múlva felkelek, még hátra van az útból 23 perc. Megteszem, közben imádkozom, hogy túléljék a körülöttem levők. Hazaérek, imádkozom, hogy annyi erőm még legyen, hogy nem a bejárati ajtó előtt essek össze, csak mögötte. Ott már mindegy, már hányhatok is. Ágyba kerülök. Jajj, csak pisilnem ne kelljen, mert ha fel kell állnom, hányni fogok és elvesztem az eszméletemet.
És még pár óra, amíg el tudok aludni, és még 24 óra, mire teljesen jól leszek.
Ismered ezt? Kéthetente?

májtisztítás tapasztalat

Itt volt az ideje, hogy megcsináljam a Somlósi Lajos-féle máj és epevezeték tisztító kúrát. A kúra pontos megnetét több helyen meg lehet találni a neten, a bejegyzés végén megtalálod, én most csak azt írom le, nekem milyen volt.

Naszóval elhatároztam, hogy megcsinálom, mert. Mert nem úgy éreztem magam a bőrömben, ahogy. Az egész úgy kezdődik, hogy a kiszemelt napon gyümölcsöt reggelizel. Ez okés is volt, mondjuk olyan dél és kettő között már veszett éhes voltam, de szerencsére kettőkor már program volt, meg kellett csinálni a keserűsós vizet, és betenni a hűtőbe. Szokásomhoz híven nem méricskéltem pontosan ki mindent, csak úgy szemre. Szóval undorvíz lehűtve, lélek felkészítve, így vártam este hatig. Akkor ittam meg az első adag undorvizet. Hát. Nem olyan vészes ám, nincs jó íze, arra érdemes felkészülni. Lehűtve kevésbé érezhető (mert persze amikor csináltam, akkor is megkóstoltam). Egyben lehúztam a 2 decit. Addigra azért már elég kába volt, fájt a fejem, de ezt annak tudtam be, hogy a méreganyagok elindultak belőlem kifelé, azok gonoszkodnak. Este 8kor a második adag undorvíz, ez könnyebben ment. Ekkor indult be a hasmenésem is. Paráztam, hogy fű, most elrontom az egészet.... 9kor a grapefruitokat betettem melegvízbe, hogy könnyebb legyen majd kifacsarni, és háromnegyed 10-kor nekiláttam az ital elkészítésének. kicsivel több mint 1 deci extraszűz olivaolaj, 2 deci piros húsú grapefruitlé, 20 csepp grapefruitmag kivonat. Jól összekeverni. Elmentem fogat mosni, esti rutint elvégeztem, átvetkeztem pizsamába, majd egy húzásra letoltam a cuccot. Nem volt rossz íze, de lehet, hogy a fogmosás segített benne. Utána uzsgyi az ágyba, mert mihamarabb vízszintbe kell kerülni, hogy ne jöjjön ki azonnal a cucc. Hányingert leküzdöttem, popómat összeszorítottam, és a szebb jövőre gondolva próbáltam mihamarabb elaludni. Ilyenkor háton kell feküdni, vagy max a jobb oldaladon. Hajnali négykor arra ébredtem, hogy most megyek hányni, már itt is van a torkomban a cucc. Felültem, lélegeztem mélyeket, és átkoztam magamat, hogy ha már eddig kibírtam, akkor mi a dunnafaszért nem megy tovább. Ment. Reggel embert elindítottam útjára, elvégre nem kell a tisztulásomat hallgatnia. Megittam a harmadik adag undorvizet. Ledőltem. Aztán pattantam is fel, és nekiláttam a tisztulásnak. Olyan dolgok jöttek ki, ami az alábbi kúraleírásban le vannak jegyezve, nem részletezném, mert úrinőnek neveltek. 2 óra múlva mégegy adag undivíz, ezt már alig bírtam lenyelni. És utána nem túl gyakran, de olyan kétóránként azért a slozin csücsültem, az újsgáot már ki sem hoztam. Este 7kor lett vége.

Hogy jobb-e? Egyelőre igen, de nem tudom, hogy hosszabb távon micsoda hatása lesz rám. Nyilván újra kéne csinálni ahhoz, hogy tényleg minden kijöjjön. Meglátjuk egy hónap múlva.

Ha van tapasztalatod, véleményed, azt nagyon várom, mert nem tudom másnak milyen.

Májtisztító kúra

Somlósi Lajostól (ősi recept szerint, Dr. Hulda Clark leírása is ezen alapul: www.drclark.net)

Előkészületek:
• A májtisztítás előtt a paraziták kiűzésével kezdjük. (Lásd Béltisztítás!)
• A 10 napos vesetisztító kúra is nagyon fontos a májtisztítás megkezdése előtt. (Lásd Vesetisztítás!)
• Ne vegyünk magunkhoz újabb mérgeket! (Lásd Mindennapi mérgeink!)
Egy nappal a májtisztítás előtt mindenképp hagyjuk abba a parazitairtó programot és a vesetisztító kúrát is.

Hozzávalók
- Keserűsó (magnézium-szulfát) 4 evőkanál (100 g)
- Extra szűz olívaolaj 1¼ dl
- Pirosbélű grapefruit frissen, kézzel facsart leve szűrve (1 nagy vagy 2 kisebb érett gyümölcs, kb. 1¼ dl)
- Zölddió kivonat (cukor nélkül, Szt. János napján szedett dióból), vagy propolisztinktúra, vagy grapefruit-magolaj (a paraziták elpusztítására) 10-20 csepp
- Altatótea (hársfa vagy macskagyökér)
- Befőttesüveg (800 ml-es, jól záró fedővel, a keserűsó oldat készítéséhez)
- Filctoll az oldat negyedrészeinek bejelölésére
- 3 dl-es üvegpohár vagy porcelánbögre a keserűsó-adagok megivásához
Nem feltétlenül szükséges:
- Mérőedény (az 1 ¼ dl kiméréséhez)
- Vastag, kanyarodós műanyag szívószál (hogy ne érezzük a keserű ízt)
- Műanyag szűrő (a WC lefolyóba illő méretű, a kijövő kövek összegyűjtésére, hogy lássuk a tisztítás ered-ményét)

Végrehajtás:
A májtisztítást úgy időzítsük, hogy két nyugodt napunkra essen (se telefon, se csengő, se más elintéznivaló!), és lehetőleg utána is tudjunk egy napot pihenni. Mint minden tisztulást, a fogyó Hold segíti.
Lázas fekvőbetegen ne csináljuk, egyéb ellenjavallata nincs.
A siker érdekében rendkívül fontos az időpontok pontos betartása!

Első nap:
Zsírmentes és fehérjeszegény reggelit együnk. (Gyümölcsöt, gabonát) Így az epe megsokszorozódik, és nő a nyomás a májban. A nagyobb nyomás pedig több követ fog kipréselni.
Reggeli után már ne együnk semmit!
14.00: Oldjuk fel a 4 evőkanál keserűsót ¾ liter tiszta vízben, majd az oldatot osszuk el 4 felé. Az üveg falán is bejelölhetjük a 4 egyenlő részt. (Ha lehűtjük, nem olyan keserű, de szobahőmérsékleten jobb inni!)
18.00: Igyuk meg az első adag keserűsóoldatot. (Ez meglepően édes!)
20.00: Igyuk meg a második adag keserűsóoldatot. (Ez már keserédes, de nem rossz.)
21.00 Frissen felvágott grapefruitból préseljünk ki 1 ¼ dl levet, és szűrjük le a kis üvegbe, majd az üveget lezárva állítsuk meleg vízbe.
21.15: Az 1¼ dl olívaolajat jól záródó üvegben, az ugyanannyi leszűrt grapefruitlevet és a cseppeket (zöld-dió, propolisz vagy grapefruit-magolaj) rázzuk össze egyenletessé. (Baracklé színű és habzó lesz.)
21.45: Készítsünk az ágy mellé altató teát.
22.00: Újra felrázás után lassan kortyolva, 5 perc alatt, álló testhelyzetben igyuk meg az elkészített olajos italt, majd rögtön feküdjünk le. (Nagyon finom! Ha mégis szívószálat használunk, nem érezzük az ízét.)
Legalább 20 percig feküdjünk mozdulatlanul a hátunkon. Félóra után oldalunkra fordulhatunk, és igyunk altatóteát. Figyeljünk arra, mi történik bennünk, hogyan tisztul a májunk. Ezt érezni is fogjuk (fájdalom nél-kül), mert a keserűsó megnyitotta a csatornákat. Aludjunk el minél hamarabb – talán még altatótea sem kell.
Második nap:
6.00 után: Felkelés után igyuk meg a harmadik adag keserűsós vizet. (Ez már igen!)
Ettől erős sugárban megindul a mérgek ürítése: a víz aljára száll le az ürülék, a koleszterin a tetején úszik, s ha szűrőt tettünk a lefolyóba, benne maradnak a kiürült kövek.
Ha hányingerünk van, légzőgyakorlattal mulasszuk el.
A vécéremenések közt feküdjünk tovább.
2 órával később: Igyuk meg a negyedik (utolsó) keserűsóoldatot, és feküdjünk vissza pihenni. A teljes ürítés után elkezdhetünk enni, de csak olyat, amihez nem kell epe (gyümölcslé, főtt zöldséglé, gabonapép), este vacsorára már más könnyű ételt is.
A kúrát beöntéssel zárjuk.
Visszaesés, levertség, a tünetek újbóli megjelenése esetén meg kell ismételni a tisztítást!
Egyébként a májtisztító kúrát évente egyszer elég elvégezni.

Ez a májtisztítás még 80%-os elhalás után is újraépíti a májat. Fogyókúrák előtt is kötelező elvégezni az önmérgezés elkerülésére! Emésztési bajok, allergiák, asztma, ciszták, depresszió, hát-és ízületi fáj-dalmak, cukorbetegség, epebajok esetén különösen ajánlott.
Csak tiszta májjal nyílik meg a hit, majd a megtapasztalás és a bizonyosság felé vezető út! (A máj a Hit otthona testünkben.)

boys don't cry

Volt ez a film, Hillary Swank-kel, hatalmas volt. Nézd meg.

Egyébként ez most egy geci bejegyzés lesz, ne olvasd el, ha továbbra is azt akarod gondolni, hogy széplelkű jófejhuszár vagyok. Mert nem vagyok, erre tegnap is rájöttem.

Eleve rossz napom volt, amikor minden baj, nincs kedvem semmihez, így ennek megfelelően nem is csináltam semmit, sorozatot néztem. Már eleve ciki, de bizony a Vampire Diaries-t, mert ez le van töltve, sallala, nem magyarázom, néztem. Igen, ennyi évesen is - ehh faszom, nincs lelkiismeretfurdalásom emiatt, végig olvastam a Twilightosat is, többször is, megfertőztem vele számtalan embert is, velemkorúakat, ők is szerelmesek lettek. No, szóval nézem a sorozatot. Az egyik részben a csávókám, a főszereplős, elsírja magát, mert szakítanak a csajjal. Addigra már annyira kába voltam, hogy persze tetszett.
És akkor jutott eszembe a pasik hada, akik miattam sírtak. És innen jön a geci rész. Hogy beismerjem, volt bennem egy olyan rész, aki azt szerette, ha megszerzi a pasikat, aztán azok szenvedjenek miatta. Sírjanak, könyörögjenek, alázkodjanak meg. Nem egy ilyen volt, sok volt. És kifinomultan, tehát nem úgy, hogy ma megszereztem, holnap már mehet. Dehogy... hónapokig tudtam játszani, hogy csoda vagyok neki. Az igazi. A nagy. A szerelem. Aztán tudtam, hogy hibázni fog valamit, vagy ha nem hibázik, majd én találok hibát. És akkor a lelkiterror minden eszközével, vádaskodással, acsarkodással, sajnáltatással, lelkiismeretfurdalás keltéssel. Döftem, rúgtam, haraptam addig. Amíg nem sírt. Mindegyik sírt. És mind elhitte, hogy ők tehetnek róla.

Kívülről arannyal bekent szar voltam. És felhorgadt odabent a szar tegnap.... ki akarna jönni. És most tömködöm vissza.

Csapolás

Az köztudott, és nem is akarom csépelni, hogy itt, Birkaföldén a csapok másként vannak, mint otthol. Külön van a melegvíz és a hideg víz csapja. Szerintem nem olyan nagy gond ez, mert a mosdót meg lehet tölteni így langyos vízzel, tán még gazdaságosabb is, mintha fogmosás alatt végig folyatnád a vizet. Szóval a fürdőszobában már megszoktam. Na de a konyha.... az egészen más. Most itt nekem olyanom van, hogy egytálas mosogató, külön hideg, külön meleg csappal. Namost ha bedugom, megtöltöm, és beleteszem a mosószert, nem tudok öblögetni. Ha nem töltöm meg, hanem folyóvízben, akkor meg leég a kezem. Szóval ez most még nekem is megszoknivalót kíván. 

(no most ide képet töltöttem volna fel, de itt valahogy nem lehet....)

annyi van ám

Annyi minden van, nem is tudom hol kezdjem, tán a végén kéne. Mert most megint itten vagyunk Birkaföldén, de most csak egy kicsinykét, az íze végett. Előtte egy halom esemény, szép lassan majd megírogatom, ahogy lesz időm. Viszont voltunk Cseszneken, megnézni az István a királyt. Án voltam az az idegesítő alak (no nem egyedül, találtam hozzá társat), aki azzal, hogy végig üvöltvedalolta az egészet, idegesítette a többieket. A helyükben szóltam volna, hogy ugyen menjek már máshova, mert ők a Kalapács előadására jöttek, nem a miénkre, de nem tették. Az elején még volt némi csssss-ezés, de aztán az is elmaradt.
Az előadás maga jó erős közepes volt, semmi extra, tavaly zsírugyanezt nyomták koreográfiában, de most István kicsit jobb volt. De nem is ez benne a lényeg, hanem a hangulat. A kőbányában van az előadás, szénabálán ülünk, jobbra hátranézve ott áll kivilágítva a vár. Az előadás végén Himnusz - na akkor kell hátranézni, megnézni hol vagy, mekkora vagy, mennyien vannak. Utána meg tűzijáték, pont a fejed fölött, olyan, mintha rádhullna... megint egészen másmekkora vagy.

Menj, nézd meg magad is jövőre. Aug 19. Csezsneki nyár.

Photo Friday: Curvature

2011 Minack Theatre

mégis mikor?

A héten két jóbarát is azzal jött nekem, hogy el akarja hagyni a párt, akivel most még minden este egy ágyban alszik. Így merült fel, hogy mégis mikor kell elhagyni valakit? Amikor már annyira tűrhetetlen, hogy szinte hányni kell tőle? Vagy saját integritásunkat megőrizve már akkor, amikor először-másodszor felmerül ez a kérdés? Nem olyan nehéz kérdés ez egészen addig, amíg más kapcsolatáról van szó, mert ott mindenki mocskosul okos, csak a saját nem szok menni. És ebben a korban meg már gyerek si van. Egyre nehezebb, egyre több a megalkuvás, egyre kevésbé érvényesítjük magunkat. Miért? Egyikbarát úgy fogalmazott, hogy érzi, ahogy eltűnik ebben a mocsárban, amiben él, eltűnik a személyisége, és az akarata. És még az is lehet, hogy ott marad, mert a gyerek.

No mi most szabadságra megyünk a havasokba, jó utat nekem.

ujjujjujjujj

1. tegnap megtalálták a blogot "csokis pénisz" keresőszavakkal. Megnéztem, a google motorja nem ad ki engem az első 4 oldalon. Oszt el is kezdtem ezen röhögni, hogy az első nem az, hogy kifirnyákolom mikor is írtam én ilyet le, hanem az, hogy beírom a gugliba.

2. az ilyen estéket szeretem, ahol a végén - mivel úgyis engem tesznek ki utoljára  onnan, és nem azért, mert olyan részeg vagyok, hanem mert egy halom megbeszélni valóm van mindenkivel -  a pincér, aki ismerősként üdvözöl és az ügyvezető, aki szintén meghív egy kis itókára, én meg visszahívom őket, odaülnek, és beszélgetünk. Nem mondom, hogy könnyű lesz ma rétesnyújtani ilyen fejjel, de annyira megérte.

Photo Friday: Gold

2011 Márriapócs
(Hungary)

Jumpstyle, shuffle és mégvalami

Ezért jó a nagy család, még ennyi idősen is képben kell maradnom... Nekem ezek újak voltak, tán azért, mert ezt a fajta zenét nem annyira.
A tánc egyébként tetszik, ötletes, és egyesek kreatívak is.

A shuffle az, amikor olyan mintha a föld fölött csúszkálnának, szerintem zseniális, a jumpstyle meg az, ami úgy néz ki, mintha néptáncmotívumokat ötvöznének csótánytaposással, elképesztőek.

Meglehet, hogy ezt mindenkinek kéne tudni élből, de most azoknak, akik nem tudták, hogy örüljenek. Jaa, és van még egy stílus, de elfelejtettem.

Mátrai kérdészuhé

Mártában voltunk a hétvégén, már el is felejtettem milyen szép - egy 10 km-es túrát tettünk a Mátrabérc útvonalon, de nem a legismertebb részen, hanem ott a Csór-réti víztározó felé. Újra és újra meglepett az előbukkanó látvány.

a kép innen: Országalbum

És ahogy az lenni szokott, ilyenkor esténként a fáradt lábak lógatása mellett elfogy egypár sör és a panyolai pálinka (ez most szilva volt) és jönnek a mélyfilozófiai izgalmas kérdések. Én ezt a részt szeretem a legjobban, ezért hát álljon itt egynehány, megválaszolást várva.

- A római katolikusok (köztük én és családom, kivéve DoktorB) hisznek a test feltámadásában. Márhogy mint így konkrétan, hogy eljön az utolsó nap, és a testem feltámad. Hát azért itt vannak neccek, az én első kérdésem az volt, hogy hova fér majd el ennyi ember. No meg, hogy mi szükségünk van a testünkre. Miért gondolják azt, hogy az kell. És akkor ebből következik a következő, a Nagy Kérdés

- hogy mi történik amikor meghalunk. Mi lesz a lelkünkkel.

- hogy azért vagyunk-e itt, hogy valamit fejlődjünk, és akkor ha jók vagyunk (milyen mérce szerint?) akkor valahova eljutunk, és ez volt az értelme? Vagy újból tudunk születni? És ha akkor éljutunk a végére, ott mi vár? 

- hogy miért van így elosztva a pénz? Miért akarnak egyesek ebből minél többet felharácsolni? (köztük mi is, hiszen házat szeretnénk) Mi lenne, ha nem lenne? Mi történne, ha az Odafönti megnyomná a nagy Reset gombot, és újra kéne mindent bootolni? Hova fejlődnénk?

- hogy a spanyol inkvizíció alatt valójában hány embert égettek meg? Kiderült, hogy nem is annyit, mint amennyit mondtak. Csakhogy a vallás és a politika nagybömbben él egymással.

-hogy miért kellett megélnünk a Nagy Világmegállást télen? 

És még sokmennyi más. Vannak elméleteim, de azokat máskor.

Testvérek

Van két közeli barátom, akik mellesleg testvérek. Olyan más a szűrő, hogy hihetetlen. Nem is másképp látnak, hanem mást látnak. Érdemes elgondolkoznom, hogy mennyire fontos lenne meglátnunk azt, hogy mindenki csak a saját világában főszereplő.

Az Ellátó Kert

Már 6 éve is annak, hogy utoljára voltam igazi romkocsmának. Hű, ez mekkora hazugság, mert a legutóbbi foci EB egy részét a Kertemben néztem. Hát ezen lépjünk akkor túl, és maradjunk abban, hogy már annyira öreg vagyok, hogy 6 év is eltelt azóta, hogy olyan helyeken jártam, mint a Szimplakert, Kuplung, és a többi, ami eszembe sem jut. Még több idő eltelt azóta, hogy olyan helyeken jártam, mint a Holdudvar (a legeslegeredetebbi helyén, alig emberekkel) vagy a Gozsdu udvar (amikor még nem puccosították meg).
Az Ellátó Kertben tegnap voltam először, azt kell mondjam, hogy hozta a formát, elvárásoknak megfelelően. Kellemes méret, szakadt asztalok, a sör jó, csapolva lehet kapni 4 félét, akik rozét ittak, azok is meg voltak elégedve, mert tolták rendesen. Van ping-pong, csocsó, meg volt valami zene is, amit nem hallgattam meg, lévén cimbikkel cimboráltam, ittam.
Ami hiányzott nekem az a sima sültkrumpli, vagy a zsíroskenyér, mert itt spanyol kaják voltak. Azokat én nem szeretem, de a többieknek az is bejött, szóval nyilván jók. Meglehet, hogy túlságosan a Pántlika felhozatalát szoktam meg, héjában sült krumplival, mézes-mustáros öntetes salátával, DoktorB-nek hamburgerekkel, ja, meg hummusszal.
Mérő még a pálinka felhozatal, abból kettő volt, ami szóba jöhet (mert ugye 1. mézeset nem iszunk, 2. ágyasat nem iszunk, mert... ezt máskor), az alma pálinka jó volt.
Felszolgálás nincs, odabattyogsz a pulthoz, megrendeled, meghallgatod a "jópofa" nyáron pincért játszó bölcsész beszólását, kifizeted, oszt visszasasszézol a helyedre. Ez este 8-ig frankó, de utána mér kényelmetlen, mert sokan vannak, nyomakodni kell, székek közötti labirintusban kitalálni, merre menjél.
Csak az emberek.... tehát az nekem már nem fér be, hogy amikor leülök egy székre (iskolapadhoz való kb, de nem gond ez), le kell vakarnom 3 rágót, és az asztalon is volt kettő odaszáradva. Hát ezt miért? Még a firkákat is megértem, de ezt....

Összességében a helynek 5 pontból 4-et adnék, vagy 4-es alát. Visszamegyek, ha muszáj, de nem lesz a kedvenc helyem. Szeretem a felszolgálást.

Dilemma és az Első

Ó, ma van a napja, hogy megvan a legelső kommentem. Bár alapvetően magamnak írom ezt itt, nincs bennem sem írói véna sem hiúság, nagyon jól esett, köszönöm.

No, viszont ugye van egy dilemmám, még mindig az Ethnofil miatt. Megrendelném a CD-t, mert jó a zenéjük, és szívesen mutatnám nekik, hogy támogatom őket, még így ismeretlenül is. Viszont megrendeli egy barátom is, így le is tudom másolni. Nem a 800 forint az, ami miatt, hanem a macera. Előre tudom, hogy a postás nem dobja be, el kell menni érte. Biztos, hogy nem abban a három napban érkezne, amikor a jövő héten itthon vagyunk, hanem mondjuk akkor, amikor uszkve két hétig nem, szóval értesítenek, és újra értesítenek, majd mivel nem megyek érte, visszaküldik, kezdhetem előröl. Lusta vagyok, az is benne van.
Tán meghallgatom majd, és ha, akkor.

Berettyó

Olyannyira tipikusan jellemző, hogy már említeni sem méltó. Abban a pillanatban, amikor azt hiszem, akkor jönnek, és hatalmasat odabasznak, hogy nehogy már. De az olyan gyomros jön, ami összegörnyeszt annyira, hogy már levegő után sem jut eszembe kapkodni, minek.
Fuldoklom már ebben, legszívesebben nekimennék a Berettyónak...de legalábbis a a képből, amit életnek nevezhetünk kilépnék.

Ethnofil

Panyolára szerintem 2 oknál fogva kellett lemennünk. Az egyik egyértelmű, a pálinka. A másik az Ethnofil zenekar. Sajnos későn hallottuk meg, mennyire jók, de az utolsó pár számot végtelenül élveztük. A srácok fiatalok végtelenül, éppen átléphették a húsz évet, de úgy tűnik ez pont elég volt ahhoz, hogy elképesztő tehetségüket az arcunkba csapják. Az összes csávó végtelenül helyes, látszik az őszinte lelkesedés aziránt, amit csinálnak, ám egyúttal alázattal fordulnak mind a zene, mind a közönség felé, nem öncélú villongás, amit adnak.
Aznap este még fellépet Panyolán a Kerekes Band, ők sszintén tehetségesek, de azon felül, hogy a fő emberük csicsarészegen (vagy bemindenezve) adta elő magát, még őrülten sztárolta is magát. Kedvem lett volna odamenni, hogy mégis kiapöcs vagy te.

No de ezt hallgassátok meg: (koncertfelvétel, 9 perc, de nagyonfasza)

savas - lúgos, egészséges

Szóval ez most divatos, amikor én gyerek voltam, erről szó sem volt. Azt mondják, ha reggel megiszom éhgyomorra egy pohár citromlevet, az már lúgosít, ami azért fura, mert ugye a citrom savanyú. Ha görnyedten ülsz, az is savasít, mert a levegő nem tudd teljesen kicserélődni, és a bent maradó egyre fáradó levegő nem engedi a normális és szükséges mértékű oxigéncserét, a vér nem jut elég friss oxigénhez, ezért állandóan savasodik elfelé.
Eddig egészséges volt a margarin, most már utáljuk. Divat nem húst enni, de amikor krónikus, háromnegyed éve tartó torokgyulladással mentem orvoshoz, közölte velem, hogy muszáj húst ennem, mert bár a vérképem tökéletes, vasam is megvan annyi, amennyi kell, mégis hiányzik valami, amit csak húsból nyerhetek ki. Leerőltettem egy kevés csirkemellet, és láss csodát, el is múlt.
Szóval az egészség szerintem olyan mértékig relatív, hogy csak. Hogy kinek mi jó, mi esik jól, és hogyan hozza ki a maximumot magából, és hogy akarja-e főleg. Fontosnak tartom az egészséget, de azt is, hogy élvezzem az ételeket, az étkezést, és ne rontsa el a lelkiismeretfurdalás miatti öklendezés.

Hétvége Hejj - Panyola feszt

Ha még nem jártál Panyolán, szerintem menj el - de csak akkor, ha van program, vagy ha haverokkal mész. Vásárosnamény mellett van kicsivel, kell kompozni is egy rövidet. Van pálinkafőző, ahol ha elég mosolygós vagy, adnak a titkos, publikum számára még nem nyilvános esszenciákból egy nyalatot (az télleg pont annyi volt), de lehet kenuzni, meg biciklizni, szilvát, ringlót almát csenni (no nem ipari mennyiségben, csak hogy mindenkinek jusson egy).
Most fesztivál volt, pálinkafesztivál. Elképesztőjó kaják vannak, még úgyis, hogy nem eszem húst sokat, és jó italok. Mármint a pálinka jó volt, a sört természetesen vizezték, az üvegest meg nem hűtötték eléggé. Nade nem is a pálinkafőtőben készültek, hanem a házi. Vettünk is hat literrel. Futok is üvegbe töltögetni.

Photo Friday: Spot

Jordan/Jordánia  Petra 2004

Pályinka

Eltöltöttem 3 napot a Balatonon, régi barátok és ismerősök, ritkán látott rokonok kifaggatásával töltöttem az időm legnagyobb részét. Fura, hogy most mindenkinek valahogy válságba került a kapcsolata, csak az enyém jó.  Vagyis legalább nem tudok most min nyígni. Volt más is, családi feszültségek és más nyalánkásgok, no de még frissiben vagyok, szóval majd...

Nadeviszont holnap megyünk pálinkát dönteni magunkba 3 napig. Jeejjj.
"Pálinka szerelmem légy az enyéééééém"

Modern Family: Sofia Vergara

A Modern Familyiből a kedvencem Gloria, akit Sofia Vergara játszik. Szerintem benne sokminden megvan, amit a férfiak a nőkben keresnek (nagy mellek, hosszú haj) de mindezek mellett, jól játszik, hihetetlen hangja és akcentusa van, és vicces is.
Az arca egyébként nem kifejezetten szép szerintem, a smink sokat dob, van amikor hátrahúzza a fejét, és a tokáját alaposan megmutatja. Mindezek mellett és ellenére bájos, csupa élet.
Irigykedem, és ilyen suna szeretnék lenni.

Kissé bazsalikomos Paradicsom leves

No, szokás szerint érzésre főzzük.

Egy pár paradicsomot összevagdosok kockára, majd felteszem főni egy kis pirított hagymára. Nem hámozom meg, mert majd úgyis leturmixolom, szűröm, így viszont megmaradnak a héj alatt található fontos vitaminok. A hagymát olivaolajon üvegesítem, mert a paradicsomhoz finom, már ilyenkor bele lehet tenni 1-2 levél friss bazsalikomot - esetleg kissé felvágva. Szóval paradicsomok bele, kis só, cukor, bors. Főzöm addig, amíg a paradicsom el nem fonnyad teljesen, ekkor összeturmixolom, és leszűröm, majd visszapakolom a lábosba, megkóstolom, utánafűszerezek, és kész is. Esetleg ilyenkor hozzá lehet tenni paradicsom sűrítményt, beletenni a bazsalikomot, megkóstolni, és cukrozni, ha túl sava.
Tálaláskor kis sajttal lehet színezni.

Matróz Kocsmai Oroszlán

Tegnap kedves estét töltöttünk ismerősökkel a Matróz kocsmában (Halász utca 1). A hely kissé drága nekem ahhoz, hogy egy normális péntek estét ott igyak el, de végülis ettek is a fiúk csülköt, a másik leény fél kacsát, és sajttálat (2190 Ft-ért), ami nem volt rossz, csak unalmas, 4 féle olyan sajt volt rajta, amit bármikor meg tudsz venni a sarki közértben. A sör (Sailor Pils) kellemes volt, a búza sör finom. No szóval közel a Duna parthoz, kint is lehet ülni, sok turistás hely, összességében nekem 10-ből 6 pontot érdemel.
No, de nem is ez a lényeg, hanem a másik leány (barátném) mondta, hogy egy ismerőse látott a BBC-n egy doku filmet, amiben egy törzset mutattak be, akik úgy vadásznak, hogy az oroszlántól lopják el az általa elkapott vadak húsát. Mert állítólag van egy olyan lélektani pillanat, amikor az oroszlán pont elkezd csácsogni a frissen elejtett vadon, erre oda kell menni irgalmatlan határozottan, és levágni egy darabka húst.
Namost nehezen hiszem el, hogy az oroszlán ezt így hagyja, hogy nem kap oda, nem harapja ketté a merész vadászt. Erre DoktorB aszondja, biztos arra gondol az oroszlán, hogy senki nem lehet ilyen hülye, hogy odajöjjön az ebédje közelébe, mert hát ugye az viccnek kicsit durva.

Photo Friday: Enormous

Napi Rajz

Régen gyakran olvastam, most csak álljon itt egy hatalmas kedvenc

http://napirajz.hu/

Kate Middleton - A Ruha

Egyébként is nagy figyelemmel kísértem az esküvőt, és akármit is mondanak itthon, hogy mi az angolok véleménye, szerintem élvezték, ha mást nem is a plusz szabadnapot, amivel a tavaszukba egy 10 napos kis szünetet élvezhettek (rá két hétre Spring Holiday néven kaptak az államtól még további szabad napot). Kate Middleton esküvői ruháját most kiállították a Buckingham Palotába, szóval aki nyáron látogatja a pálászt, megnézheti.
Nekem kimondottan tetszett a ruha, most komolyan, nézd meg a háta milyen szép ívű.

Gasztro: Bögrés-szedres

A bögrés sütikben az a jó, hogy itt végképp nem kell mérlegelni, nem kell figyelni a pontosságra, csak nagyjából dolgozunk. Ugyanazzal a bögrével is minden alkalommal más és más lesz. Az én bögrém kb 2,5 dl, szerintem ezzel nem lesz rossz az alábbi recept. De süssünk csak lazán, élvezettel. No.

Ami kell hozzá: 1 tojás (ha nagyon kicsi, a múltkor nekem olyan volt, amit a piacon vettem, akkor lehet kettő is) 2 bögre liszt, 1 bögre tej, vagy joghurt, fél bögre étolaj, 1 csomag sütőpor, 1 bögre cukor. Aki igényli, annak egy csipet cukor.

A bögrés és muffin-jellegű sütiknél általában az a nyerő, ha a száraz és nedves összetevőket külön-külön keverjük össze, lazán, nem kell nagyon, majd a kettőt egybe. Nem kell nagyon kidolgozni, agyonkevergetni. Ezért jó, mert nagyon gyors.
Szóval akkor a lisztet, a sütőporral, cukorral kissé elkeverjük az egyik tálban, egy másikban meg a tejet és az olajat elegyítjük, majd hozzá tesszük a tojás(oka)t is. Majd összeborítjuk a kettőt, kicsit megkeverjük és kész is. Persze nem fontos így csinálni, lehet mindent egybe összekeverni, akkor is jó.
És akkor innentől lehet variálkodni: tésztába citromhéj és pár csepp citromlé plusz vaniliás cukor, vagy fél bögrével kevesebb lisztet teszünk bele, és a maradékot darált dióval pótoljuk. Vagy kettéosztjuk a tésztát és a felébe kevés kakaót keverünk. No mindegy is.

Szóval azt ne feledjük, hogy amikor elkezdjük csinálni, akkor előmelegítjük a sütőt jó melegre, mondjuk olyan 200 fokra, vagy legmagasabb fokozatra. Ez az adag nem elég a nagytepsihez, szóval egy kisebb tepsit kibélelünk sütőpapírral (vagy ha nincs, akkor olajozzuk, lisztezzük), beleöntjük a masszát, ha fele fehér, fele kakaós, akkor egymásra), és a tetejére szórunk szedret (vagy meggyet, barackot, csoki és diódarabkákat)

Aztán addig sütjük, míg a teteje aranybarna nem lesz, és ha a villát beleszúrjuk, már nem ragad rá tészta. Kész is. Sütés közben az első 15 percben ne nyisd ki a sütőt, és az első öt-hét perc után lejjebb lehet venni 10 fokkal.

Photo Friday: Vertical

2009 Athen