ujjujjujjujj

1. tegnap megtalálták a blogot "csokis pénisz" keresőszavakkal. Megnéztem, a google motorja nem ad ki engem az első 4 oldalon. Oszt el is kezdtem ezen röhögni, hogy az első nem az, hogy kifirnyákolom mikor is írtam én ilyet le, hanem az, hogy beírom a gugliba.

2. az ilyen estéket szeretem, ahol a végén - mivel úgyis engem tesznek ki utoljára  onnan, és nem azért, mert olyan részeg vagyok, hanem mert egy halom megbeszélni valóm van mindenkivel -  a pincér, aki ismerősként üdvözöl és az ügyvezető, aki szintén meghív egy kis itókára, én meg visszahívom őket, odaülnek, és beszélgetünk. Nem mondom, hogy könnyű lesz ma rétesnyújtani ilyen fejjel, de annyira megérte.

Gasztroblog - maradék sütiből csokigolyó

Vagy olyan gasztroblogot írnék, ami lépésről lépésre megmutatja, mit kell csinálni.

Na szóval ez a recept a Maradékból-morzsából süti-csokigolyó. Ha nem dobom ki a maradék sütiket, és szorgoshangya módjára gyűjtöm a morzsákat, előbb utóbb összejön annyi, hogy finomat lehessen belőle csinálni. Moast megmaradt egy egész muffin, és a múlkori florentin darabkái, szélei. (Emlékeztetőül: nem az én edényeim, tányérjaim, sosem vennék kék tányért)

Alaposan összemorzsálom, és összekeverem, hogy a különböző ízű sütik szépen-egyenletesen legyenek elosztva (mondunk olyat, hogy eloszoljanak?) Bármilyen süti lehet, tényleg. 

Eztán hozzákeverünk némi savanykás lekvárt. A legjobb az anyukészítette baracklekvár, de mivel az itt nem kapható, ezért most feketecseresznyelekvárt tettem bele. Nem kell sok, csak annyi, hogy szépen összeálljon a dolog - de ne legyen túl folyós. Kis rumot hozzá lehet önteni, de itt nem találtam kis üveggel, így egy pár csepp juharfasziruppal megzavarom a lekvárt. 

Majd hagyom egy órácskát állni, hogy a morzsa szépen magába szívja a lekvárt. Majd vizes kézzel kis golyókat formázok belőle. Ennek közepére lehet tenni rumba áztatott meggyet, vagy csak simán meggyet (meggybefőttet). Én most nem tettem bele semmit, peidg vettem mazsolát, de most nem volt hozzá kedvem. 

Eztán felteszem gőz fölé a csokibevonót, hozzáteszek kis olajat is, hogy ne legyen nagyon sűrű. Itt kicsit másként viselkedik a csoki, mint otthon, túl sok olajat tettem hozzá, túl folyós lett, nem lett szép. 

Ám ha azt akarod, hogy szép fényes legyen a csokid, akkor melegítsd fel a csokit, majd hagyd kihűlni/megdermedni, majd melegítsd újra (vízgőzön minden alkalommal). Ha háromszor ezt megcsinálod, akkor szép sima csillógó csokit kapsz. Nekem ehhez nincs türelmem.

Végül fogod a golyókat és bevonod a csokival. Mindenkinek más a módszere, én most kanállal-kézzel csináltam (várd meg, amíg khűl egy kicsit a csoki!), de volt már kétkanalas akcióm is. Zsírpapíron szépen megszáradnak, csak kis helyen látszik majd a nyom. Most persze a csokim folyóssága miatt nem lett egyenletes, viszont lefolyt, és körülölelte a golyócskákat, így elég béna lett. 

Viszont finom. És mi más számít?