Hogyan lehet nem irigykedni, amikor valamit nagyon akarok, de nagyon nagyon, és még annál is sokkal jobban, és másoknak van? Nem mindenkinek, van akinek ennél is kevesebb. Szóval van aki fosabb helyzetben van, mint én, mégis azokra irigykedem, akikneek jobb.
És most nem általános élethelyzetről van szó, mert a körülményeimmel, életemmel nagyrészt, és jobbára meg vagyok elégedve. Egyetlen dologról van szó, ami kell nekem, nincs, nem tudom, hogy lesz-e, feltehetően nem, mert ott még nem tart a világ.
Szóval irigykedem, és szégyenlem magam miatta. Jó lenne nem. Csak nem tudom hogyan kell kikapcsolni. Azt meg végképp nem tudom, hogyan tudnék emiatt másoknak örülni, amikor én meg vágyom rá.
A másik megodlás, hogy egyszerűen azt mondom, nem is ciki irigykedni. Neem rossz az, hanem természetes. Hiszen ha valakinek az van, ami neked nincs, akkor kívánhatod az övét, és magadban szídhatod, hogy neki meg van.
Nyilván nem érted miről van szó.... nem baj. Nem akarom elmondani, vagy ide leírni, mert akkor még valóságosabb, és itt én azért vagyok, hogy ne ezen izguljak. Hiszen a nemizgulás művészetét próbálom felfedezni, eleddig nagyon kevés sikerrel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése