Minden gyerek abbahagyja

Meglehet, mégiscsak  babás blog leszek... áááá nem, az bizton nem.
Na most csak annyit, hogy úgy tűnik minden gyerek abbahagyja egyszer az állandó sírást. Babocs múlt héten, az orvos látogatása után tette meg, az első kúp beadásakor. Azóta a férjem adott  neki még egyet, én meg még kettőt, szóval összesen 4et használtunk el egy hét alatt. Azért némi lelkiismeret furdalásom van miatta, hogy akkor én most nyugtatózom a gyereket? De végülis kb 3 hétig hallgattam reggeltől estig, hogy sír, azt hiszem ennyit lehet, és végülis tényleg csak homeopátia. Na magyarázom a bizonyítványomat és önigazolok.

Viszont csodás kisbaba, élmény vele lenni. De azt senki nem mondja el, hogy milyen irdatlan nehéz is ez. Sírás ide vagy oda, én szinte megszűntem létezni, mert reggeltől reggelig a babával vagyok, pár percekig egyedül. Főként amikor alszik, de pl éjjel akkor sem. Majd biztos lesz másként is.

Azért van ebben valami nagyon végleges, ha az embernek gyereke lesz.

Jó pap is... na de a papné?

Nahát akkor most az van, hogy ismét és újra és újra rá kell jönnöm, hogy lósz@rt nem sikerült megtanulnom a nemizgulás művészetéből. Izgulok, és ráfeszülök a dolgokra. És már meditálni sem tudok, ma konkréte a fürdőszoba padlóján feküdtem egy uszkve 4 percet, és próbáltam lelazulva semmire gondolni. Aztán meg mégegyszer a ligetben a légzéses, kézzel lerázós történetet előadtam. Kicsit jobb. De fejben azért kurtára ott kell lenni, mert egyébként a józan eszemet is.

Merügye az emberben van egy ideális kép a családról, hogy mosolygó babácskával sétálunk kézenfogva, miután a megfőzött csodaebédet közösen elfogyasztottuk. Ühüm. Hát nem főzök, legtöbbször csak vánszorogni tudok már, amikor együtt megyünk sétálni - nekem az addigra a harmadik, és a babocs nemhogy nem mosolyog, hanem egyenesen üvölt. Mertpersze hasfájós, és emellé még nemalvós is. Napközben 30-40 perceket szundikál, a többit szinte végigsírja. Ringatni kell a senekét, azt szereti nagyon. De kitartásom eredményeképpen azokban a percekben, amikor nem álmos, és éppen nem kell pukkanatni, makkantani, valóban rötyög. És ez segít. Sokat. Mert azért nekem is olykor eltörik a mécses.... gyenge vagyok, pedig babocs egészséges, szép. És van. Szóval számat befogom, és ringatom a drága kis popóját.