
Kinéztem egy régi, olvashatatlan feliratos sírt, meggyújtottam 4 gyertyát. Elkezdtem beszélni, ahogy szoktam, de jött valaki, megzavart, elszégyeltem magam, elfutottam.
Hiányzik otthon a csípős hídeg, reggeli köd, délutáni sötétben ezernyi gyertya, az avar.A fojtogató sírás a torkomban, az öröm, hogy azért még sokan vagyunk a családban, a közös teázás temető után, lehegetve lefagyott kezünket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése