2012. április 20., péntek

Jó itthol

Meglandoltunk, túl vagyunk a temetésen is - meglehet, erről majd egyszer írok, elkezdtem intézni a dolgokat. Jó itt. Mondjuk még itt van DrB is, szóval persze, hogy jó, végre megint szép lakás, jó idő, séták, család, barátok.  Csak DrB nélkül.... ehh.

Viszont úgy beállt a vállam, hogy alig bírom mozdítani. Ilyenkor mit kell tenni? Már bekentük, masszíroztuk, de csak egyre rosszabb. Alig bírok felállni, nemhogy oldalra fordítani a fejemet. Hát ez miféle büntetés? És mi a megoldás rá?

De azért jó itthol. Nagyon jó.

Photo Friday: Crimson


2012. április 17., kedd

Holnap - hogyan ne görcsöljek rá?

Na eljött az a nap, amikor már csak egyet kell aludni, és mehetünk haza. Továbbra is vegyes érzelmekkel várom, de az utazás előtti szokásos izgulás azért rajtam van, a pakolás, dugó, lekéssük satöbbi. Eddig midnig minden rendben volt, dehát ugye az izgulás lételemem sajnos, hiába próbálom megtanulni a nemizgulás művészetét.

Olvasok ilyen mindenféle terhes fórumokat, egyebeket, és ott gyakran felmerülő kérdés, hogy hogyan lehet arra nem rá görcsölni, hogy valaki babát akar. DrB szerint, ha egy nőnek azt mondod, hogy okés, legyen baba, akkor az a nő megőrül, és onnantól kezdve csak az érdekli. És akkor jön a próbálkozás. És ha nem sikerül elsőre, másodikra, jön a görcs, na meg az egyre jobban akarás. Kipróbálnak ezt-azt, és felmerül az állandó kérdés, hogyan ne görcsöljek rá valamire, amit annyira akarok?
Mivel a nemizgulás művészetét tanulom, én a következő taktikát alkalmazom, minden helyzetben, amikor elkezdek valamire rágörcsölni, vagy izgulni.

  • előre kigondolok valamit, amivel elterelem a gondolataimat. Valami, amit várok, vagy tudom, hogy meg fog történni, és jó róla fantáziálni - egy utazás, egy új bútor, új munka, buli, mittudomén. Valami, aminek semmi köze ahhoz, amin izgulok/görcsölök
  • amikor eszembe jut, amin izgulok, akkor először is, veszek 3 mély levegőt, lehetőség szerint még a szememet is becsukom, a tenyeremet direkt kinyitom - mintha az izgulás ott lenne az öklömben, és ki kéne engedni. Próbálom a vállaimat, egész karomat elernyeszteni
  • és direkt arra gondolok, amit előre kitaláltam. Erősen. 
Egy idő után egészen jól megy, és azt kell mondjam, használ. Nekem. 

Neked mi?

2012. április 13., péntek

Még 5 nap - kalandok napja

Mert az úgy van, hogy ugyan ma van péntek, és 13.-a, nekem mégis kedden volt a Nagy Kalandok Napja (NKN).
Még húsvét előtt kezdődött, amikor kiderült, hogy a helyi bankfiók nem tudja teljesíteni a kérésemet, még úgy sem, hogy 2 hétre előre szóltam. Szóval át kell mennem egy másik városba. DrB is abban a másik városban dolgozik, szóval legalább az irány megvan. Jejj... viszont egy kocsink van, ő meg estig dolgozik (tehát a bankba se tud bemenni), se vonat se busz nincs a két város között - és végülis csak 40 perc, szóval elmegyek vele, mivel a bank csak fél10-kor nyit, ő meg 8-ra megy, így elütök másfélórát sétával, az egészséges, utána hazajövök, végzem a dolgomat, majd értemegyek este.
Na a sétábl nem lett semmit, mert dézsából kezdték önteni a vizet abban a pillanatban, hogy nekiindultam volna. Oké, sevész, akkor iszom egy teát. Itt, Birkaföldön nemigen ismerik a gyümölcsteát, nemgond. Azért rápróbáltam, nem sikerült, viszont mivel nagy a hasam, adott kettő feketét, mondván rámfér. Amióta tudom, hogy jön a gyerek, nem ittam koffeint (előtte is csak tea formában), hát most letoltam 2 bögrével, mert a banya nézett végig, hogy mivan, megiszom-e.
Na eljött a banknyitás ideje, és beindult az zuhé mellé a hó is, mondjuk az csak lájtosan, szóval 100 esőcseppre jött egy nagydarab hópihe. Úgy gondoltam, itt az ideje megvenni Az Esernyőt, ami nekem itt nincs, esőkabáttal működöm, de mivel ugye hivatalos helyre mentem, volt rajtam smink, és ebben az esőben nincs vízálló szempillaspirál. Na bementem egy hipermarketbe, elkezdtem nézelődni, leveszem a polcról, kinyitom, becsukom, döntök. Ja, hát az első az szétesett, a másodikat pedig amikor gombnyomásra ki akartam nyitni, szó és kinyílás nélkül kilőtt. Jóvan, találtam egyet, ami jó, megvettem, továbbmentem a bankba.
Az mindig egy kálvária, sosem megy könnyen. Most se, de azt nem részletezem.... mögöttem iszony sor, persze a pénzt időzáras széfből kapom, szóval várni kell vagy 10 percet, de addig más nem kerülhet sorra, mert. Persze ment az "óistenem" meg a "nemhiszemel" meg társaik a sorban. Ebből 1 banya volt és a többi olyan 30-40 éves pasi. Na megkaptam a pénzemet, borítékolva. Persze a boríték kiszakadt, és a pénz bő fele szétszóródott a bank padlószőnyegén, de úgy, hogy egyesével, szóval kettő nem esett egymásra. És nem segített senki, mindegyik végignézte, ahogy 7 hónapos nagy hassal letérdelek (mert se lehajolni, se guggolni nem tudok már) és négykézláb végigkúszok a padlón.

2012. április 9., hétfő

Where me keys - Mr Zipp; ez magával ragad

A Britain's Got Talent című műsorral ütöttünk el pár esős órát. Azt kell mondjam, hogy tökre megérte, mert megtaláltuk Mr Zippet. Szzerintem zseniális, azóta is azt hajtogatom, hogy "where me keys, where me phone" és a "have you ever been in that situation". Jobb mint amit régen danoltam, a 'az jó ha nagy, az jóü ha dunnnnddddiiii"

Az Ügyvédek - 8. éved... és még 9 nap

Már írtam a legújabb sorozatomról, a "The Practice"-ról, akkor még csak az első 5 évadról, és hogy mennyire faja. Hát most akkor módosítanom kell, mert megnéztem még a 6. és 7. évadot, az előbbi még egész jó az utóbbi már csak tűrhető volt. A 8,, egyben utolsó éved volt, ami teljesen kiakasztott. Az eredeti szereplőkből megmaradt 3, és az egész elment egy elég szar vonalba, rettenetesen idegesítő volt, nem is bírtam 2,5 résznél többet megnézni.
Mert van olyan, hogy egy sorozat kimúlik, a Will és Grace utolsó évada is szinte katasztrófa volt, de azért végig küzdöd magad rajta, már csak becsületből is. De ez... ultragáz.

Még 9 nap, és hazamegyek, és otthonmaradok. Félek is tőle rendesen, de a repülőre már nem engednek fel ekkora hassal.

2012. április 5., csütörtök

Húsvét és a vallásom - még 13 nap

Gyerekkoromban minden vasárnap mentünk templomba. Olyan pap volt, aki szerette a hosszú beszédeket, így én legtöbbször elaludtam anya ölében, mert unalmas volt. Hittan órán leveleztem a barátnőimmel alapvetően nem sok maradt meg abból, amit oktattak, pedig nem hülye a papbácsi, jókat mondott. Később, már olyan 16-17 körül próbálkoztam. Beletettem mindent. Olvastam könyveket, Bibliát, jártam hittanra - máshova, egy mégjobbhoz, ott tanultam sokat, jártam templomi kórusba, jó társaságba, minden vasárnap  templomba, odatettem magam rendesen. És nem érintett meg.
Aztán otthagytam.

És fúr miatta a lelkiismeretem. Nem értem pontosan miért. Nem a hitemet hagytam el, fundamentumom az Istenben való hit. De jobban akarom csinálni, jobban meg akarom érteni. Most nem járok itt templomba, nem tudom miért.
Húsvét van, és most felmerült megint bennem az egész, hogy hogyan is állok a vallásommal. Nem a hitemmel, a vallásommal.
De belegondoltam. Hogyan állok a hitemmel? Ebben is hipokrata vagyok, mint olyan sok minden másban?

Ti hogy álltok?

2012. április 3., kedd

Illeték logika nélkül - még 15 nap

Hát most azért egy kicsit elszállt az agyam, pedig nemigen szokott, főként nem a magyar állam által meghozott, kiadott törvényeken. Már annyiszor találkoztam hülyeséggel, értelmetlen, mindenkivel kibúró rendeletekkel, hogy szinte a szemöldököm sem rezzen meg. Azért majd még lehet, hogy járok pár kört.
Az van, hogy eladtam egy lakást otthon, és vettem egy másikat. Az okokat hagyjuk, nem lányeges. Tegyük fel, a lakást 13 mill-ért adtam el, és 10-ért vettem a másikat. A tények
- az eladott lakást több mint hat éve vettem, ergo adómentes
- a lakás eladása és vétele egy évben történt, ergo illetékmentes vagyok.
Ez utübbi ténynek az elismerésével kezdni a levelét az APEH. Majd rám ró egy úgynevezett viszzterhes vagyonszerzési illetéket, 3 millió Ft értékben. Érted. A különbözetről. Illetéket vagyok köteles fizetni, ha veszek, vagy eladok lakást. És íme a törvény

Ezt mondja az illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv.):
„21. §(5) Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. …
(6) Ha az (5) bekezdés szerint megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.” 

Én ebből nem értek egy szót sem, de szakértőkkel megnézettem, és mondták, nincs mese, itt perkálni kell. Szóval hiába vagyok adó-, és illetékmentes, fizetnem kell. Legyek hálás, hogy csak a különbözetért.
Welcome home.











2012. április 2., hétfő

Lombikos etikett, útmutató barátoknak - még 16 nap

Nem estem át lombikon, de valamiért a téma engem nagyon megérint. Sok fórumot, blogot, cikket miegymást olvastam végig, miközben meddőségi klinika közelébe sem kellett mennem, a gyereket összehoztunk 4-5 hónap alatt, erőlködés nélkül, igazából meglepetésszerűen.
Van ismerősöm, aki lombikozik, van aki inszeminál, van aki már feladta, van aki még csak gondolkozik rajta, hogy tán kéne a kivizsgálás.
Viszont nekem, mint kívülállónak egyrészt nehéz beleképzelni magamat, másrészt nehéz kimutatnom, hogy támogatom őket, anélkül, hogy bántó, vagy tolakodó lenne. Igyekszem kurvára, hogy együttérző legyek, de ne erőszakos. És ezt találtam az egyik angol nyelvű blogon (igyekszem szabadosan fordítani, nem az erősségem, annyiban át is foglamaztam, hogy nem E/1-ben írom, ahogy az eredeti)
Szóval íme a szabályok, lombikosok barátainak
- csak semmi történet, és semmi tanács. Hidd el. Ha meddőséggel küzdesz, már minden történetet, legendát hallottál, hogy az ilyen-meg-olyan köhögés elleni szirup kinek hogyan használt, hogy hogyishívjákék örökbefogadtak egy gyereket, és akkor lett terhes. A meddőséggel küzdőknek magukra és a saját helyzetükre kell koncentrálniuk, van orvosuk, aki a lehetp legjobbat ajánlja nekik az ő szituációikra.
- Kérlek ne ajánld, hogy pete,- vagy sperma donort használjanak. Rengetegszer kell a meddő nőknek végighallgatniuk, hogy miért nem használják a sógor spermáját, vagy a nővére petéjét. A legdurvább, hogy úgy javasolják ezt az emberek, hogy azt sem tudják, hogy a meddőséggel küzdő párnak milyen gondja van, és hogy minden lehetőségüket kihasználták már. Amíg nem bizonyos, hogy ez lenne a baj, addig egyetlen ember adjon spermát, az a férj.
- Kérlek, ne javasolj örökbefogadást, vagy hogy adják fel. Döbbenetes hányan kérdezik meg a meddő párokat, még akár azelőtt, hogy elmentek volna a meddőségi klinikára. Az örökbefogadás egy lehetőség, de a legtöbb párnak csak az út legvégén. Ugyanez érvényes arra a javaslatra, hogy ne görcsöljön rá annyira, engedje el a témát. Ez egy óriási döntés, amit sokan nagyon hamar javasolnak. Alapjában a döntés az örökbefogadásról, vagy arról, hogy nem akarnak gyereket csak a párra és az orvosukra tartozik. Ennyi.
- Nee mondd meg miért történik. Még ha azt gondolod, hogy ez Isten akarata, vagy a sors, vagy az univerzum döntött úgy, hogy nem lehet gyerekük, ezt a véleményt tartsd meg magadnak. Logikát keresni egy ennyire logikátlan, megmagyarázhatatlan dologban nem segít. A meddőséggel küzdő pár legtöbbje el tudja fogadni, hogy van akinek sikerül, van, akinek nem. Még a legvallásosabb meddő pár is elmondhatja, hogy van amikor olyan dolgok történnek, aminek egyszerűen nincs értelme.  Egyszerűen meg kell tanulni elfogadni a végkimenetelt. Amikor valaki meddőéggel küzd, sokszor önmagát hibáztatja. Ha okot próbálsz keresni, hogy mi lehet a bajuk, tán csak rosszabbá teszed a helyzetet.
- Ha gyereked van, vagy várandós vagy, ne beszélj a rossz oldaláról. Bizonyára vigasztalni akarod lombikos barátodat, de ez kb. annyival egyenlő, mintha egy vak embernek azt ecsetelnéd, hogy milyen jó neki, hogy nem kell szemüvegre költenie.
- kérlek ne beszélj hírességekről, akik meddőségi kezeléseken estek át. Neekik nyilván több pénzük és lehetőségeik vannak, ezek a kezelések rettenetesen drágák, szóval ha elmeséled, hogy valamelyik híresség a 20. lombikra esett teherbe, nem túl bölcs, hiszen a többség küzd, hogy a gyógyszereket ki tudja fizetni.
- ha rájössz, hogy gyereket vársz, vagy megtudod egy közös barátról, mondd el a meddőségi kezelésekre járó barátodnak e-mailben, és legyél óvatos. Nem arról van szó, hogy a meddő párok nem tudnak más terhességének örülni, hanem inkább az, hogy ők ilyenkor magukat csalódásnak élik meg. az e-mail lehetőséget ad arra, hogy az érzéseikkel megküzdjenek magukban.
- még ha lombikkal küzdő barátod el is mondta, hogy min megy keresztül, ne kérdezgesd állandóan erről. Vannak olyan napok, amikor nehezebb erről beszélni, hagyd, hogy ő dönthesse el, mikor akar.
- vannak események, amik nehezebbek egy meddőséggel küzdőnek, pl. keresztelő. Ez megint nem lened szól, egyszerűen nem tudhatod egy meddő nő hol tart emócionálisan, vagy pszichikailag, vagy fizikailag. Gondolj bele, hogy éppen most tudtad meg, hogy nem sikerült a lombikod, és másnap keresztelőre kell menned. Van amikor csak az időzítés nem jó egyszerűen. a meddőséggel küzdőnek meg kell óvnia a saját érzéseit.

És íme egy-két hasznos együttérző mondat
- sajnálom, hogy ezen kell átmenned
- nem tudom elképzelni, hogy mit érzel
- itt vagyok neked
- gondolok rád
- szólj, ha beszélni szeretnél.