Még 5 nap - kalandok napja

Mert az úgy van, hogy ugyan ma van péntek, és 13.-a, nekem mégis kedden volt a Nagy Kalandok Napja (NKN).
Még húsvét előtt kezdődött, amikor kiderült, hogy a helyi bankfiók nem tudja teljesíteni a kérésemet, még úgy sem, hogy 2 hétre előre szóltam. Szóval át kell mennem egy másik városba. DrB is abban a másik városban dolgozik, szóval legalább az irány megvan. Jejj... viszont egy kocsink van, ő meg estig dolgozik (tehát a bankba se tud bemenni), se vonat se busz nincs a két város között - és végülis csak 40 perc, szóval elmegyek vele, mivel a bank csak fél10-kor nyit, ő meg 8-ra megy, így elütök másfélórát sétával, az egészséges, utána hazajövök, végzem a dolgomat, majd értemegyek este.
Na a sétábl nem lett semmit, mert dézsából kezdték önteni a vizet abban a pillanatban, hogy nekiindultam volna. Oké, sevész, akkor iszom egy teát. Itt, Birkaföldön nemigen ismerik a gyümölcsteát, nemgond. Azért rápróbáltam, nem sikerült, viszont mivel nagy a hasam, adott kettő feketét, mondván rámfér. Amióta tudom, hogy jön a gyerek, nem ittam koffeint (előtte is csak tea formában), hát most letoltam 2 bögrével, mert a banya nézett végig, hogy mivan, megiszom-e.
Na eljött a banknyitás ideje, és beindult az zuhé mellé a hó is, mondjuk az csak lájtosan, szóval 100 esőcseppre jött egy nagydarab hópihe. Úgy gondoltam, itt az ideje megvenni Az Esernyőt, ami nekem itt nincs, esőkabáttal működöm, de mivel ugye hivatalos helyre mentem, volt rajtam smink, és ebben az esőben nincs vízálló szempillaspirál. Na bementem egy hipermarketbe, elkezdtem nézelődni, leveszem a polcról, kinyitom, becsukom, döntök. Ja, hát az első az szétesett, a másodikat pedig amikor gombnyomásra ki akartam nyitni, szó és kinyílás nélkül kilőtt. Jóvan, találtam egyet, ami jó, megvettem, továbbmentem a bankba.
Az mindig egy kálvária, sosem megy könnyen. Most se, de azt nem részletezem.... mögöttem iszony sor, persze a pénzt időzáras széfből kapom, szóval várni kell vagy 10 percet, de addig más nem kerülhet sorra, mert. Persze ment az "óistenem" meg a "nemhiszemel" meg társaik a sorban. Ebből 1 banya volt és a többi olyan 30-40 éves pasi. Na megkaptam a pénzemet, borítékolva. Persze a boríték kiszakadt, és a pénz bő fele szétszóródott a bank padlószőnyegén, de úgy, hogy egyesével, szóval kettő nem esett egymásra. És nem segített senki, mindegyik végignézte, ahogy 7 hónapos nagy hassal letérdelek (mert se lehajolni, se guggolni nem tudok már) és négykézláb végigkúszok a padlón.

kaland

Tiszta izgalom, hogy át kell menni a Városba. Úgy érzem magam mint a Ohio-i kislány, aki először megy New York-ba. Pedig itt a lakosok száma 118 000-re van taksálva, szóval nem egy metropolisz. De már alig várom, hogy indulhassak, haj megmosva, szem kifestve, cipő kitisztítva, kocsi lemosva. Addig viszont tanulom a nemizgulás művészetét.

Olvasom a Pálferi könyvét a kapcsolatokról (A függéstől az intimitásig), tegnap ezt a zsenialitást olvastam: " 'A kísértés az, amikor már késő este van, és én iszonyú fáradtan fekszem az ágyamban, a fejem alatt a kedvenc párnám, magamra húztam a meleg paplant, már félálomba szenderültem - és akkor eszembe jut, hogy a fogszabályzót elfelejtettem berakni.' Ez a kísértés pillanata"  

egy és a kaland

Hollári! megjött az egyik csomag, örömöm határtalan, megyek kiélvezem. És elolvasom, felveszem, magamrakenem satöbbi. Úgy tűnik a posta csepegteti csak a dolgot, hogy ne egyszerre érjen ide minden, hanme hosszúra nyújtja a boldogságot.

Holnap nagy kalandom lesz, mert átmenek a Nagyvárosba (ide kicsivel több mint egy órácska), elviszem a Kéksuhanót nagyszervízelni. Ez azért is izgalmas, mert még sosem volt autószereldébe, remélem kapok egy kék olajos kezeslábost, és bevonnak a műveletekbe. Azért a Zuram készült, és egy papírra szépen felírt nekem mindent, hogy mit kell mondanom és kérdeznem. Szerintem ez a szerelem jele. Na nem irántam, hanem Suhanó iránt. (szerintem inkább tank. vagy anyahajó)