Még így március idusán is igen remek, ízletes, napon érett ízű, piros-magvas kolumbiai görögdinnyét lehet kapni. Először félve vettem meg, merthát a görögdinnyét a part menti házban kell enni a teraszon, óvatosan előrehajolva, nehogy rámcsöpögjön, ám mégis végigfolyik valahogy az egész gyereken a dinnyelé, így a kerti locsólóval kötelező - szigorúan visítva - lemosni. Mekkora móka már. De megvettem, rá volt írva, hogy Columbiában érlelt és szedett. Hopp. A banánra, narancsra csak az van ráírva hogy hol szedett. A banán pont úgy is néz ki, egymerő zöld az egész. Aztán itthon áll még 2 napot, akkor pont kellemes, harmadnapon már csak turmixban esszük. Megvettem a második görögdinnyét is, szépen hűl, alig várom, hogy csucsogjon.
Tennap voltunk grillezős kerti mulatságon (vagy múlatságon, hiszen az időt múlatjuk), DoktorB 4 kollégájával. Az egyik páros német-lengyel, a másik igazi angol. Vittünk nekik pálinkát, nehogymár ne tudják mit érdemes inni. Az angolok természetesen flip-flop papucsban, miniszoknyában/rövidnadrágban érkeztek, ez rendebn is van, mert 3-tól 4-ig csodás meleg is van (15-16 fok), ám utána jön a 7-8 fok (majd a 4-5, de addigra már igen hatott a pálinka). Egész sokáig bírták kékülés nélkül. Azért kerekedett a szemem, amikor január derekán kisütött a nap, volt 9 fok, rajtam két sál, nagypullóver, nagykabát, sapka, a benszülöttek meg jöttek kispullóverben, pólóban, balettcipőben. Keménylegények a gáton, még jegeces szélben is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése